Kézilabda: „Jobb erőben, mint valaha” – hamarosan visszatérne a juniorválogatott kulcsembere, Bálint Bence

„Minden okkal történik” – mondja a súlyos sérüléséből hamarosan felépülő Bálint Bence. A 19 éves korosztályos válogatott kézilabdázó újra boldog, hiszen a pályán lehet, célja, hogy teljesen visszanyerje a formáját, és a tavasszal bemutatkozzon a Grundfos Tatabányában.

A 2000-es korosztály egyik legnagyobb ígéretének tartják a 19 éves Bálint Bencét. A Grundfos Tatabánya kézilabdázója még tavaly tavasszal szenvedett elülső keresztszalag-szakadást, és hosszú hónapokat ki kellett hagynia. Azonban nemrégiben edzésen – bár még csak óvatosan, de – kifuthatott a pályára, ami hatalmas lépést jelent most a karrierjében.

– Hosszú idő után újra edzésben. Hogy érzed magad?   – Végre újra jól. Örülök, hogy most már a csapattal együtt dolgozhatok. A bemelegítést, a kondit és a futóedzéseket tudom csinálni rendesen, egyedül a taktikai edzésekből maradok ki egyelőre. Ez a hónap azért még az óvatosságról szól. – Mikor számíthatsz újra teljes értékű játékosnak? – Erre a sérülésre elvileg kilenc hónap a teljes gyógyulási idő, ami február huszonnegyedikén jár le. Az orvosok szerint jól halad minden, de hogy mikor leszek újra százszázalékos, illetve mikor játszhatok először tétmeccsen, azt még nem tudom megmondani. – Az ilyen súlyos sérülést mentálisan sem lehet egyszerű feldolgozni. Pszichésen mennyire szenvedtél meg vele? – Az elején, amikor megtörtént, még fel sem fogtam, hogy mivel jár ez az egész. Csapattársaimnak volt már hasonló problémája, de a saját bőrömön csak most tapasztaltam meg. Az elején próbáltam a pozitív dolgokat nézni, viszont azok elég gyorsan elfogytak. A nyári ifjúsági világbajnokságon például nagyon ott szerettem volna lenni, s bár nagyon örültem a srácok sikerének (vb-ötödik hely – a szerk.), de a szívem szakadt meg, hogy nem vagyok velük a pályán.

– Az észak-macedóniai tornán minden idők legjobb ifjúsági szereplését érte el a csapat, de talán ennél is fontosabb: bebizonyította, hogy a világ bármely válogatottjával felveszi a versenyt. – Ez így van! Öröm volt nézni, amit a fiúk a világbajnokságon csináltak, látszott, hogy iszonyatosan akarják a sikert, soha nem adják fel, és emellett nagyon jól kézilabdáznak. Alig várom, hogy újra a csapattal lehessek. A válogatott szövetségi kapitányával, korábbi klubedzőmmel, Sótonyi Lászlóval beszéltem már, várnak vissza, ha újra formában leszek, és játszom a klubomban. – A nyáron kerültél véglegesen a NEKÁ-ról Tatabányára, és immár az utánpótlásból kicsit kilépve NB I-es játékos lettél. Mennyire lesz nehéz ez a váltás? – Ez amúgy is óriási ugrás, de így, hogy több mint fél évvel elcsúszott a bemutatkozásom, talán még nehezebb lesz. Az első néhány hónap nem volt egyszerű, külön dolgoztam, alig találkoztam a fiúkkal. Itt voltam, de mégsem. Viszont a csapat nagyon jól fogadott, jó társaság, fiatalként odafigyelnek rám, segítenek, támogatnak, hogy minden a legjobban menjen.

– A korosztályos válogatott egyik meghatározó játékosa voltál, várt rád az NB I-es bemutatkozás, a legrosszabbkor jött ez a sérülés. Hogy tudsz ebből végül mégis jól kilépni? – Azt gondolom, hogy mindennek oka van. Persze, amikor megtörtént, nagyon magam alatt voltam, de azért jó dolgok is megestek velem. Jól sikerült az érettségi, az ősztől a Testnevelési Egyetemen tanulok. Kicsit rendet kellett raknom a fejemben, és azt érzem, hogy ez sikerült is. Na meg azért nem tétlenkedtem ebben az időszakban sem, a kondit csináltam becsülettel, sikerült felszednem néhány kilót, jobb erőben vagyok, mint korábban bármikor. – Mik lehetnek a célok a szezon még hátralévő részére? – Nekem most az lesz a legfontosabb, hogy újra belejöjjek a játékba, visszanyerjem a régi formámat. A tavasszal mindenképpen be szeretnék mutatkozni az NB I-ben, vagy akár az EHF-kupában is. A végső cél a nyári junior Európa-bajnokság, nagyszerű lenne, ha ott már újra a válogatottban játszhatnék. További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.