A csóri tekézők nem a kocsmában gurítanak

Bár a magyar sport – benne az utánpótlás – létesítményhelyzete sokat javult az utóbbi időben, a jövő ígéretei nem mindenütt készülhetnek pompázó pályákon és csillogó csarnokokban. Új sorozatunkban kistelepülések olyan nevelőműhelyeit mutatjuk be, amelyek sikert sikerre halmoznak, vagy éppen csak körülményeikhez képest érnek el elismerésre méltó eredményeket. E heti főszereplőink a csóri tekézők.

Van olyan út, ami nincs leaszfaltozva. Van olyan járda, amelyen a babakocsit lehetetlen eltolni. Van olyan utca, amelyben a közvilágítás nem megoldott. És mi tekepályát építünk?! Ilyen és hasonló ellenérveket mormogtak a Fejér megyei Csór község lakói, amikor először hallották a pletykát, a falu új beruházásra készül – mindezt Csete Krisztián polgármester már annak tudatában meséli, hogy azóta kiderült, a projekt nem csak szóbeszéd volt, és a helyi sportéletet semmi nem rázhatta volna fel jobban, mint a 2003. augusztus 20-án átadott kétsávos tekepálya. No de miért pont teke? Ehhez még nagyjából 15 évet kell visszalépnünk az időben. Kezdetben négy-öt, később egyre több csóri lakos érdeklődött a sportág iránt. Ők gyakran jártak át a szomszédos Inotára játszani. Az ottani hőerőműnek már volt külön szakosztálya, beneveztek hát az üzemi bajnokságba is. Majd ahogy sokasodtak, már Székesfehérváron próbálták ki magukat, végül az akkori polgármester, Csete Dezső – aki szintén fanatikusa volt a tekének – megelégelte az állandó vendégeskedést és kijelentette: kell egy pálya!

„Beültünk egy kisbuszba és elmentünk Zalaegerszegre, ahol hatsávos pálya volt, megnéztük, hogyan kell csinálni, aztán neki is álltunk az építésnek – meséli a csóri tekeszakosztály vezetője, meg úgy mindenese, Csehi Sándor. – Amikor elkészült, az újdonság erejével hatott. A helyiek jöttek, kíváncsiskodtak, ki akarták próbálni, hisz sokan nem is láttak még ilyet.” A sportág egy-két éven belül olyan népszerű lett, hogy rögtön tíz csapattal indult el a máig zajló falubajnokság. A pályán feltűntek a helyi gyerekek. Kezükbe vették a golyókat, gurítottak, hazamentek. Másnap meg vissza. Velük kezdett el foglalkozni Csehi Sanyi bácsi – mint kiderült, igen magas szinten. A legfrissebb felmérések szerint 1916 főt számláló település már négy korosztályos világbajnokkal büszkélkedhet. Hegedűs Tímea 2017-ben U14-es, Jezsoviczki Anna tavaly U18-as egyéni, Hári Boglárka és Hegedűs Anita 2016-ban U23-as csapat-világbajnokságot nyert. Mindannyian Csóron kezdték, és onnan kerültek első osztályú klubokhoz, Tímea és Boglárka az FTC-be, Anita a ZTE-be, Anna a Balatoni Vasasba. A mai napig visszajárnak edzeni nevelőjükhöz, akinek egyik szeme sír, hiszen kirepültek a tanítványok, másik viszont nevet, hiszen a fejlődésük érdekében a legjobb helyekre kerültek. „Tízéves voltam, amikor Fehérvárról Csórra költöztünk és meglepődtünk, mennyire a teke körül forog minden – idézi fel a kezdeteket Jezsoviczki Anna, akinek természetesen két öccse is a sportág rabja. – Egy jó közös programnak indult a szomszédokkal, de Sanyi bácsi eléggé ért hozzá, így jöttek az eredmények. Nem csupán a vb-címről, bármilyen országos sikerről mindenki tud itt mindent. Akárhová megyek, gratulálnak, a boltból hazafelé jövet a bicikliről kiabálnak vagy épp a buszmegállóban emlegetik a győzelmet. A falunapon akivel addig még nem találkoztam, azzal a világbajnokságról kellett beszélni.”

A tekepályát a helyi kisiskolások is gyakran látogatják meg a tornaóra keretein belül, de tulajdonképpen a falu 580 háztartásából alig akad olyan, amelyben ne lenne valakinek köze a tekéhez. A gyerekek az utánpótláscsapatot erősítik, az anyuka, apuka a falubajnokságban kapcsolódik ki, az egykor maga is aktív nagyszülő pedig lelkes szurkolóként jelenik meg a csarnokban, aminek van egyfajta otthonos varázsa. A falakon számos kis zászló lóg, a polcokat érmek, serlegek díszítik, a helyi büszkeségek sikereit külön tabló őrzi. A fiatalok jókedvűen trécselnek, kacagnak, gurítanak, a golyók zörgésének és a bábuk koppanásának háttérzaja pedig kiváló aláfestése ennek az örökmozgásnak. „Mi ebben vagyunk igazán jók és erre nagyon büszkék – mondja Csete Krisztán polgármester. – Ez olyan fertőzés, amire kevés ember immunis nálunk. Tudom, hogy az ország kilencvenöt százalékát egyáltalán nem érdekli a teke, de nekünk rendkívül sokat jelent. Sok más településről járnak hozzánk, rengeteg barátság szövődik. Nincs a faluban kocsma! Azért, mert az embereknek már nem olyan jellegű szórakozásra van szüksége, hogy leülünk és beszélgetünk. A pályán lehet gurítani, van tv, van dartstábla, mindenki megtalálja a neki tetszőt, komplex élményt nyújt. Ennek van közösségépítő ereje! Én is játszom a falubajnokságban, ami szerintem olyan színvonalú, mint az NB II. Egy igazi rangadó akár a Fradi–Újpest. A lelátó megtelik, 60-80 ember szurkol. Ki nem hagynék egy fordulót!” A szövetség 2019 év végén díjazta a hazai legjobbakat. A csóriak közül az év serdülő leányjátékosa Jezsoviczki Anna lett, az ifiknél Hári Boglárka és Németh Attila (FTC) kapott elismerést. A délelőtt pályát karbantartó, takarító, délután a kicsiket oktató Csehi Sanyi bácsi pedig áldozatos munkájáért „Tekesportért” kitüntetést vehetett át.   Egyéb korosztályos hírek TEKÉBEN a sportági aloldalunkon.