Rg: „Még ma is durva, hogy megcsináltuk” – a csapatkapitány Magyar Hanna a juniorválogatott sporttörténelmi sikeréről

Egy évvel ezelőtt ezen a napon írt sporttörténelmet a magyar junior ritmikusgimnasztika-kéziszercsapat azzal, hogy a Szófia-kupán a sportági nagyhatalmak előtt aranyérmet szerzett.

Pontosan egy évvel ezelőtt, április 6-án történt, hogy a Farkas Júlia, Fodor Nadin, Kis Janka, Magyar Hanna, Somhegyi Réka és Varga Lujza alkotta magyar junior ritmikusgimnasztika-kéziszercsapat egészen magas pontszámot elérve (18.500), 5 szalaggal megnyerte a rangos Szófia-kupa szerenkénti döntőjét. A magyar lányok teljesítménye azért is számított kiemelkedőnek, mert olyan sportági nagyhatalmakat előztek meg, mint Oroszország, vagy a házigazda Bulgária, erre pedig azelőtt nem volt példa a sportág történetében. Sőt a második oroszokat majdnem két ponttal szárnyalta túl a szövetség technikai bizottságának elnöke, Deutsch-Lazsányi Erika, valamint Lauber Zsófia és Márton Minea által felkészített válogatott. A siker a folytatást illetően hatalmas motivációt adott a csapatnak, amely később a moszkvai junior-világbajnokságon kombinált csapatversenyben és együttes kéziszercsapat összetettben a bravúros hatodik helyen végzett. Az évforduló alkalmából megkerestük a remeklő válogatott csapatkapitányát, az idén már felnőttkorosztályba lépett 15 éves Magyar Hannát, és arról érdeklődtünk, milyen gyakran eleveníti fel a tavaly tavasszal történteket. A fiatal tornászlányt nem kellett emlékeztetni a bulgáriai eseményekre, ő is éppen nosztalgiázott. „Pontosan tegnap volt egy éve az első napja a versenynek, ma pedig a finálé. Mimi (Márton Minea – a szerk.) ebből az alkalomból be is küldte a döntő videóját a közös csoportunkba azzal a hozzáfűzéssel, elképesztően örül, hogy velünk mindezt megélhette, nagyon büszke és sírt, amikor újra megnézte. Én ma már inkább elmosolyodom, ha látom a felvételeket. Visszagondolva még ma is nagyon durva, hogy megcsináltuk. Ott a helyszínen még nem is fogtuk fel. Amikor felmentünk a szőnyegre, az a pillanat elevenen él bennem. Maga az érzés is felsejlik, hogy csak a gyakorlatra figyelünk, nem érdekelnek a bírók, a nézők. Csak mi vagyunk a szőnyegen. És sikerült. Életre szóló emlék marad. A formáció ősszel még összeállt a Budapest és az országos bajnokságra, természetesen nagyon jó viszonyt ápolunk azóta is egymással, de már ritkábban beszélünk. Csapatkapitányként óriási büszkeséggel tölt el a szereplésünk, és tényleg csak annyit tudok mondani, hogy durvák voltunk.” A juniorválogatott emlékezetes szófiai gyakorlatát, természetesen most mi is felidézzük: További korosztályos hírek TORNASPORTOKBAN a sportági aloldalunkon.