Labdarúgás: U20-as játékosok, akik rendszeresen pályára léphetnek az NB I új évadában
A hét végén rajtol a labdarúgó NB I új évada. Vajon kik lesznek az élvonalbeli bajnokság fiatal felfedezettjei? Hogyan változott az évek során az úgynevezett fiatalszabály?
„Kényszerösztönzés” helyett jutalmazás. Röviden így foglalható össze a Magyar Labdarúgó-szövetség új álláspontja az NB I-es klubok U20-as játékosainak szerepeltetésével kapcsolatban. Amint az köztudomású, amióta tizenkét csapat alkotja az első osztályú bajnokságot, az MLSZ – pénzzel – többször is megpróbálta arra ösztönözni a klubokat, hogy minél több korosztályos reménységet szerepeltessenek a mérkőzéseken.
Igen ám, de a 2015-ben életre hívott fiatalszabállyal szemben három év alatt valóságos kritikaáradat fogalmazódott meg. Ennek hatására a szövetség 2018 nyarán megszüntette a 20 év alatti és a hazai nevelésű játékosok pályára küldését ösztönző rendszert, azaz eltörölte a szabályt. A 2018/19-es évadban aztán kiderült: nagy a baj, hiszen régen nem látott zuhanásnak indultak az U20-asok játékpercei.
Cselekedni kellett, az MLSZ meg is tette: módosított formában ugyan, de visszavezette a „fiatalszabályt”, amely viszont már csak a nevében szabály, merthogy nem kötelező betartani. Az új rendszer lényege, hogy 50 millió forintos pluszdíjazásban részesülnek azok az NB I-es klubok, amelyek egy évadban összesítve legalább 2970 percet adnak az U20-as fiataljaiknak. Vagyis az elképzelés szerint ideális esetben, átlagosan egy-egy csapatban legalább egy utánpótláskorú minden meccsen másfél órát töltene a pályán (a kissé bonyolult számítási módhoz hozzátartozik, hogy az U19-es játékosok percei duplán számítanak az összesen elérendő 2970 percbe).
Ez a fajta jutalmazási rendszer az új idényben is él, annyi különbséggel, hogy most a 2000-ben vagy azután született labdarúgókra vonatkozik, és a 2001-ben vagy azután születettek percei számítanak duplán.
Hogy az új szabályozásnak mekkora szerepe van abban, hogy az előző évad második felében váratlanul megnőtt a fiatalokba vetett hit, azt csak gyaníthatjuk. Az viszont a napnál is világosabb, hogy a koronavírus-járvány okozta leállás utáni „minibajnokságban” a sűrű menetrend, valamint az öt csere lehetősége megdobta a fiatalok játékperceit. Kérdés, tehát, hogy mostantól, amikor minden visszaáll a rendes kerékvágásba (hagyományos menetrend, csak három csere), vajon mekkora szerepet kapnak.
Az biztos, hogy a jelenlegi NB I-es kereteket vizsgálva, kapusposzton biztosan kezdő U20-as játékost nem találunk, arra azonban mutatkozik esély, hogy a Németországból hazatérő, utánpótlás-válogatott Kiss Ágoston (19) idővel kiszorítsa Tóth Balázst (22) a Puskás Akadémia kezdőcsapatából.
Feltehetően a védők között sem az utánpótláskorúak dominálnak majd, ugyanakkor az MTK-s Varju Benedek, valamint a Diósgyőr két saját nevelésű fiatalja, Szűcs Kornél (18) és Orosz Donát (18) meghatározó szerepet kaphat klubjában.
