Birkózás: Tösmagi Attila bronzérmes lett az ufai junior vb-n, de fényesebb medálra vágyik

A nemrégiben véget ért oroszországi junior-világbajnokságon az ESMTK kötöttfogású birkózója, a 19 éves Tösmagi Attila bronzérmesként zárt a 72 kilósok mezőnyében, így a júniusi Eb-ezüst után ismét felállhatott a dobogóra, egyben a magyar válogatott egyetlen érmese lett Ufában.

– Egy héttel a versenyt követően hogyan gondolsz vissza a világbajnokságra? – Maradt bennem némi hiányérzet, hiszen megvolt a lehetőségem, hogy akár fényesebb érmet szerezzek, de az elődöntőben túl nagy nyomás nehezedett rám, és kikaptam. Ha viszont az összképet nézem, szép eredményt értem el, már csak azért is, mert a magyar csapatból egyedüliként nekem sikerült érmet nyernem. – Az egész viadalon magabiztosan, remek formában birkóztál, de a döntőbe jutásért viszonylag simán kikaptál. Említetted a nyomást: miből fakadt ez a rád nehezedő teher? – Úgy vágtam neki a vébének, hogy egyértelműen az aranyérem a célom. A júniusi, dortmundi Eb-ezüst is bizonyította, hogy a legjobbak közé tartozom a súlycsoportomban, így reális eséllyel pályázhattam most is a végső győzelemre. Az elődöntőig ideálisan alakult minden, fejben és fizikailag is egyben voltam, ugyanakkor annyira akartam a sikert, hogy ez agyon nyomott a legjobb négy között, ráadásul a hazai környezetben versenyző Bajduszov volt az ellenfelem. Amikor bevonultam a csarnokba, ezerötszáz fős, fanatikus orosz szurkolótábor fogadott. A teltházas arénában szinte mindenki ellenem drukkolt, a bevonuláskor a riválisomat hatalmas ovációval várták, míg engem kifütyültek. Korábban nem találkoztam még ehhez hasonló atmoszférával, nagyon nehezen küzdöttem meg ezzel a helyzettel. Megilletődötten kezdtem a meccset, ez pedig rányomta a bélyegét a teljesítményemre is. Így aztán, sajnos, esélyem sem volt a győzelemre.

–Ezután hogyan szedted össze magadat a másnapi bronzmérkőzésre? – A vereség után padlóra kerültem, de néhány óra elteltével már félre tudtam tenni a csalódottságomat, és csak az járt a fejemben, hogy mindenképpen éremmel térjek haza. –Azért a bronzért alaposan meg kellett küzdened, hiszen az iráni Abdi ellen az első menetben 5-0-s hátrányt szedtél össze…. – Mégsem fordult meg a fejemben, hogy kikaphatok. Annak ellenére, hogy vesztésre álltam, és elúszni látszott a meccs, végig nyugodt maradtam, higgadt fejjel gondolkodtam, hittem magamban, hogy meglesz a fordítás. Ez a hozzáállás szerencsére meghozta az eredményét, mivel a második menetre szemmel láthatóan elfáradt az iráni, én viszont sokkal jobban bírtam erővel, így a végére felőröltem, és enyém lett az áhított érmet. – Rendkívül eredményes nyarat zártál, hiszen a júniusi junior Eb-n a második helyen, míg a vb-n a harmadik helyen végeztél. Összességében mennyire vagy elégedett a teljesítményeddel? – Részint örülök annak, hogy az idén mindkét világversenyen felállhattam a dobogóra, hiszen erre még egyetlen évben sem volt példa a pályafutásom során, de azért, amint már említettem, maradt bennem hiányérzet. Természetesen sokkal boldogabb lennék, ha legalább az egyik eseményen arany kerül a nyakamba. Egyebek között ez motivál majd a közeljövőben, miközben persze ezek a sikerek önmagukban is hatalmas löketet adnak, Mert azt igazolják, hogy a kemény munka meghozza a gyümölcsét. Egyéb korosztályos hírek BIRKÓZÁSBAN a sportági aloldalunkon.