Sportlövészet: továbbra is a világ élvonalában a magyar juniorok

Négy éremmel, három arannyal és egy ezüsttel zárta a sportlövők Peruban rendezett junior-világbajnokságát a már hagyományosan tündöklő magyar korosztályos csapat.

Újabb sikeres vizsgát tett a világ előtt a junior sportlövő-válogatott. A fiatalok Peru fővárosában, Limában vettek részt a korosztály legnívósabb eseményén, a világbajnokságon, és tértek haza négy éremmel, három arannyal meg egy ezüsttel.

Kezdésnek a Dénes Eszter, Horváth Lea, Mészáros Eszter alkotta légpuskás trió győzte le az indiaiakat a 10 méteres csapatdöntőben, majd Hammerl Soma szerzett aranyérmet az 50 méteres fekvő versenyszámban. Folytatásként Mészáros nyakába akasztottak ezüstöt az 50 méter puska összetettben mutatott teljesítményéért, aztán jött a Hammerl, Kiss Viktor és Török Ferenc alkotta trió, amely legyűrte a franciákat ugyanezen versenyszám fiú csapatfináléjában. És elismerés illeti azokat az ígéreteket is, akik eljutottak az egyéni döntőig. Mészáros a negyedik, Dénes a hetedik lett a legjobb nyolc légpuskás lány külön viadalában, Hammerl szintén hetedikként zárt 50 méter összetettben, míg a légpisztolyos fináléban Komáromi Krisztina Panna, a sportpisztolyosok 25 méteres versenyében pedig Jákó Miriam végzett az előkelő hatodik helyen. „Nem számítottam ilyen jó eredményekre – mondja a 19 éves Hammerl Soma, akinek azért is lepődhetünk meg a kijelentésén, mert az idén korosztályos világcsúccsal nyert junior Eb-aranyat Eszéken, és hát ki reménykedhetett volna a remek teljesítményben, ha nem éppen ő? – A légpuskás verseny után ötven méter fekvőben sikerült javítanom, az összetett miatt viszont picit csalódott vagyok, mert az olimpiai szám, és nem tudtam magam előrébb küzdeni a döntőben. A világbajnoki címeknek természetesen nagyon örülök. Szerencsére fel tudom magam szívni a legfontosabb versenyekre és akkor összpontosítok a legjobban, amikor kell. Lehet, hogy ezt örököltem…”

Valóban nem kizárt, hogy az UTE fiataljának a vérében van a sikerhez szükséges összes hozzávaló, hiszen az 1964-es tokiói olimpia bajnoka, a Nemzet Sportolója, dr. Hammerl László, valamint a világ- és Európa-bajnok Joó Éva fiáról van szó. A MATE-GEAC szintén 19 éves olimpikonjában, Mészáros Eszterben sem sok hiányérzet maradt a vb után. „Persze, egy-két szám sikerülhetett volna jobban, de ezekkel az eredményekkel is elégedett vagyok, hiszen megdolgoztam mindenért. Valamiért most könnyebben éltem meg ezt a versenyt, mint az Eb-t vagy a tokiói olimpiát. Sok esetben az is segített, hogy a döntőket másnap rendezték, de a legfőbb támogatást a társaktól kaptam. Nagyszerű csapatot alkottunk, és húztuk egymást, amikor kellett.” Magyarország az éremtáblázaton a hatodik helyen végzett Peruban. Európából csak az olaszok, a franciák és a németek előzték meg a Győrik Csaba szövetségi kapitány vezette válogatottat, míg a lista élén az indiaiak zártak az amerikaiak előtt. Ezen országok közül a legkisebben is legalább 60 millióan laknak. Mégis hogyan tapadnak a magyarok már hosszú ideje az élmezőnyhöz? – kérdezzük a hazai szövetség főtitkárát, a világbajnokságot a helyszínen végig követő Sinka Lászlót.

„A titkot nem tudnám pontosan megnevezni, de valószínűsítem, hogy az edzésekben és a munkában kell azt keresni– kezdi a sportvezető. – Sz sem mellékes, hogy a kiemelt kormányzati támogatásnak köszönhetően, gyakorlatilag minden jelentősebb megméretésre, világversenyre nagy létszámban tudnak elutazni a magyar csapatok. Ehhez a megfelelő felkészülést is biztosítjuk, és ha a megnyugtató anyagi háttér a versenyzők példaértékű hozzáállásával párosul, az az eredményekben mutatkozik meg. A fiatalok a klubokban kiváló szakemberek irányításával, rendkívül alázatosan dolgoznak, és ez a nemzeti csapatban sincs másképpen. Ha valaki bekerül a válogatottba, az igyekszik a tudása legjavát adni ,és fegyelmezetten beilleszkedik a többiek közé.” A magyarok a májusi junior Eb-n tíz éremmel gazdagodtak, és már hosszú ideje szerepelnek kiemelkedően a korosztályos világversenyeken. A sportág idehaza egyre népszerűbb, de sok egyesület a létesítményének kapacitása miatt már nem tud több gyereket fogadni. Gondolhatnánk, a jelenlegi feltételek tükrében az utánpótlás-nevelés lassan eléri a teljesítőképessége határát, és nehéz lesz az eddigieknél többet kihozni egy-egy világversenyből. Már ha ez a cél... „Szűkebb a feltételrendszerünk, hiszen rengeteg lőtér még felújításra szorul, de ebben a programban is komoly erőfeszítéseket teszünk. Azonban a versenyzők a szerényebb körülmények ellenére is képesek kiemelkedő edzésmunkát végezni, tovább lépni pedig mindig van hová. Ezek a fiatalok már 2024-re és Párizsra tekintenek. A célunk az, hogy minél több sportlövőnk jusson el az olimpiára, és magas szinten képviselje az országot az Eb-ken vagy a vébéken, hiszen ez egyben olyan vonzerő is, aminek köszönhetően új és ígéretes gyerekek érkeznek a sportágba.” További korosztályos hírek SPORTLÖVÉSZETBEN a sportági aloldalunkon