Új korszak a kezdődött

Kiss Rolanddal, a magyar szövetség főtitkárával az utóbbi fél évtized legfontosabb történéseiről, az olimpiai sportág hazai helyzetéről beszélgettünk.

Az elmúlt évek a magyar tekvondó történetének legeredményesebb időszakát hozták. A sportág nemcsak a nemzetközi eredményességben lépett szintet, hanem a hazai versenyeztetésben, az utánpótlás-nevelésben, a sportolói és klublétszámban, valamint a szakmai és szervezeti háttérben is jelentősen fejlődött.

„A 2021-es évet követő időszakban olyan sikerek születtek, amelyekre korábban nem volt példa a magyar tekvondóban. Világbajnoki címek, világversenyeken elért döntős helyezések és érmek, Grand Prix-diadalok, Európa-bajnoki aranyak, valamint minden korábbinál több olimpiai kvóta jelezte, hogy a sportágat új fejlődési pályára állítottuk” – mondta honlapunknak Kiss Roland, a hazai szövetség főtitkára, akivel az utóbbi fél évtized leglényegesebb történéseiről, az ötkarikás sportág hazai helyzetéről beszélgettünk. És mi más is lehetett volna a kiindulási pont, mint a tavalyelőtti nyári olimpia.

„Különösen fontos mérföldkőhöz értünk 2024-ben Párizsban, ahol

A legkiemelkedőbb teljesítmény természetesen Márton Viviana első helye volt. A 2026-os müncheni Európa-bajnokság pedig újabb történelmi fejezetet jelentett: a magyar csapat minden korábbinál eredményesebben szerepelt.”

A magyarázatért pillantsunk be a kulisszák mögé: mi miért történt?

„A háttérben az állt, hogy az elmúlt években mind szakmai, mind szervezeti szempontból nagyon tudatosan dolgoztunk. A cél nem pusztán az volt, hogy legyenek kiemelkedő egyéni sikerek, hanem hogy olyan rendszer jöjjön létre, amelyben hosszú távon garamtált a siker”

Mindehhez nyilván az is kellett, hogy egyre több hazai verseny legyen és azokon minél többen induljanak.

„Az országos bajnokságokon, a diákviadalokon, a Beach Poomsae-versenyeken és az ORV-n is jelentősen emelkedett a résztvevők létszáma. Hogy konkrétumot is mondjak: például az idén az Olimpiai Reménységek Versenyén az elsőhöz képest a nevezések száma 637 százalékkal nőtt. Az országos bajnokság esetében ez 111, míg a diákok vetélkedése esetében 308 százalék. Örömteli, hogy a viadalokon induló egyesületek száma is emelkedett, miközben egyre több fiatal kapcsolódott be a sportág versenyrendszerébe. E mögött tudatos utánpótlás-stratégia áll.

Azon is dolgozunk, hogy a tekvondó egyre több gyermek és fiatal számára váljon rendszeresen űzött sportággá. A fejlődés a regisztrált sportolók és a klubok számában is egyértelmű.. Az elmúlt években a versenyzői létszám is agymértékben növekedett, miközben a szövetséghez kapcsolódó klubok száma is bővült. E tekintetben az előző vezetőség utolsó éve és az új utolsó lezárt esztendeje között negyvenhárom százalékos növekedés tapasztalható. Véleményem szerint ez kiemelkedő olyan időszakban, amikor a küzdősportok népszerűsége nem közelíti meg a kilencvenes és 2000-es évekét, mi meg ennek ellenére is tudunk fejlődni”

Egy sportág valódi erejét nem kizárólag a világversenyeken megszerzett érmek száma mutatja meg, hanem az is, vagy a leginkább az, hogy hány gyermek sportol, hány edző dolgozik, hány klub működik és mennyire stabil az a rendszer, amelyből a jövő bajnokai érkezhetnek.

„Nagyon büszke vagyok arra, hogy e szervezet növekedésében oroszlánrészt vállalhattam. Különösen nagy megtiszteltetés számomra, hogy mindezt olyan időszakban tehetem,

Egy hozzám hasonló sportvezető számára az egyik legfajsúlyosabb szakmai visszajelzés, ha nemcsak eredményeket tud felmutatni, hanem maradandó szervezeti és szakmai alapokat is képes teremteni. A főtitkári feladatokat immár hetedik éve látom el, és ez az időszak nekem személyesen is különleges. Pályám kezdetén, a sportág egyik legfiatalabb főtitkáraként még magam sem gondoltam volna, hogy egyszer a szövetség leghosszabb ideje hivatalban lévő főtitkáraként dolgozhatok majd, csapatot építve a sportág fejlődését operatívan segítve. Nagyon hálás vagyok mindazért a bizalomért és támogatásért, amelyet pályám kezdetétől, valamint az új elnöktől, Márton Zsolt Krisztiántól és az elnökség részéről is megkaptam e felelősségteljes vezetői munka ellátásához. Nyilvánvalóan nem mindenki gondolta volna akkor, hogy ilyen méretű és összetett munkát viszonylag kevés tapasztalattal bíró, ugyanakkor motivált és sikerre éhes emberre lehet bízni. Éppen ezért számomra különösen fontos, hogy ezt a bizalmat eredményekkel, fejlődéssel és jól működő csapattal háláljam meg. Elszántan dolgozunk azért, hogy a tekvondó folyamatosan fejlődjön. Számomra nemcsak az a kérdés, hogy hány érmet nyerünk egy világversenyen, hanem az is, hogy milyen alapokat hagyunk magunk után. Hány gyermek kezd el sportolni, hány klub fejlődik, milyen viadalokat rendezünk, milyen szakmai környezetet tudunk teremteni. Ha ezek rendben vannak, akkor a nemzetközi eredmények sem maradnak el.”

Az elmúlt öt-hat év ezért többről szól, mint sikeres versenyzői generációról…

„Olyan építkezés kezdődött, amelynek eredményei ma már egyszerre láthatók az olimpiai kvótákban, a világbajnoki és Európa-bajnoki érmekben, a Grand Prix-sikerekben, a hazai versenyek mennyiségében, az utánpótlásban, a klubok számában és a szakmai háttér megerősödésében. Sportágunk ma minden korábbinál szélesebb bázison, professzionálisabb környezetben működik, és nemzetközi téren is jelentős az eredményesség. A legfontosabb pedig talán éppen az, hogy a sikerek mögött már nem csupán egy-egy kiemelkedő versenyző, hanem egyre erősebb és stabilabb sportági rendszer áll. Tudatosan törekszünk arra, hogy a többi szakszövetséghez képest alacsonyan tartsuk az operatív személyzet létszámát, ami nagyobb munkaterhelést jelent a kollégák számára, ugyanakkor az így megspórolt forrásokból többet tudunk a versenyzőkre, az utánpótlásra és a sportág fejlesztésére fordítani. Azokban az években, amikor a sportág nem igazán kapott jelentős állami támogatást, hozzászoktunk ahhoz, hogy a kevésből próbáljuk kihozni a legtöbbet. Ez a szemlélet máig velünk maradt: hatékonyan gazdálkodunk, igyekszünk minden lehetőséget kihasználni, és a meglévő forrásokat elsősorban oda fordítani, ahol azok a magyar tekvondó fejlődését és a sportolókat szolgálják. Nem egyszerűen több érmet szeretnénk nyerni, hanem olyan sportágat fejleszteni, amelynek a következő tíz-tizenöt éve erősebb lehet, mint az azt megelőzők”

(Kiemelt képünkön: Kiss Roland hetedik éve látja el a főtitkári teendőket Forrás: wtftaekwondo.hu)