Egy szer, két szer: soha!

Már a fiatal sportolók is kapcsolatba kerülhetnek a doppingszerekkel? Mire kell ügyelniük nekik, az edzőiknek és a szüleiknek? Milyen szabályok betartása kötelező? Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője minden lényeges tudnivalóról beszámol honlapunk olvasóinak.

Dr. Tiszeker Ágnes orvos A doppingolás szó egy afrikai kaffer törzs, vallási szertartásokon serkentőnek használt, alkoholtartalmú italának nevéből, a „dop” szóból ered. Ettől a törzstől tanulták el a búr telepesek, és használták a „dop” kifejezést bármilyen serkentő hatású italra, míg végül a szó az egész világon elterjedt. A sportban a doppingolás a teljesítmény növekedését fokozó tiltott anyagok vagy tiltott módszerek használatát jelenti. A doppingolás a sport szellemiségével ellenkező, tisztességtelen eljárás, amely egyúttal súlyos egészségügyi kockázatot is magában rejt. A nemzetközi sportszervezetek és a kormányok összefogásaként, 1999-ben megalakult a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), hogy a világ országai számára összehangolt doppingellenes irányelveket, szabályokat és rendelkezéseket alkosson, valamint felügyelje ezek betartását. A Nemzetközi Doppingellenes Kódexben (WADA Code) lefektetett egységes doppingellenes szabályok elfogadása és érvényesítése a mai napig az egyik legfontosabb eredmény a sportban elterjedt doppingolás elleni küzdelemben. A Nemzetközi Doppingellenes Kódex 2003-ban a doppingolást úgy határozta meg, mint a Szabályzat 2.1 és 2.8-as cikkelye közötti részében foglalt egy vagy több doppingellenes szabály megsértése.

A WADA Kódex alapján a következők számítanak doppingvétségnek

2.1 Tiltott anyagnak vagy származékának vagy markerjének jelenléte egy a sportoló testéből származó mintában. 2.2 Tiltott anyag vagy tiltott módszer használata vagy ennek kísérlete. 2.3 A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása megfelelő indoklás hiányában – az után, hogy a sportoló az alkalmazandó doppingszabályok szerint előírt értesítést kapott –, vagy a mintavétel akadályozása egyéb módon. 2.4 Az ésszerű szabályokon alapuló – a sportolók versenyen kívüli rendelkezésre állására, ezen belül a sportoló hollétére vonatkozó információk biztosítására, valamint teszten való részvételére vonatkozó – követelmények megsértése. 2.5 A doppingellenőrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete. 2.6 Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása. 2.7 Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel. 2.8 Tiltott anyag beadása a sportolónak vagy tiltott módszer alkalmazása, illetve ennek kísérlete, avagy ebben való közreműködés, felbujtás, segítség, ennek leplezése vagy bármely más bűnsegédi, felbujtói közreműködés, mely doppingvétséggel vagy ennek kísérletével függ össze. A legtöbb doppingszer eredetileg gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény volt, és bizonyos betegségek kezelésére használták. Éppen ezért ezeknek a gyógyszereknek természetesen vannak betegségekre, kóros állapotokra gyakorolt kedvező hatásai, de nemkívánatos mellékhatásai is. A fő probléma az, ha ezeket a gyógyszereket a fizikai teljesítmény fokozására használják fel, és egyébként egészséges sportolók szedik anélkül, hogy valójában szükségük lenne azok hatására. A tapasztalatok szerint a legtöbb ilyen módon felhasznált gyógyszert a gyógykezelés számára orvosilag ajánlott dózisoknál jóval nagyobb adagokban szedik, különböző kombinációkban halmozva a szervezetben, mindenféle megelőző és ellenőrző orvosi vizsgálat nélkül, ily módon beláthatatlan orvosi-biológiai következményeket előidézve. Sajnálatos módon a doppingszerek használata az utánpótláskorú, fiatal sportolók körében sem ritka, gondoljunk csak azokra a pozitív esetekre, amelyek a Szingapúrban megrendezett első ifjúsági olimpia kvalifikációs versenyein, és magán az eseményen fordultak elő. A tapasztalatok szerint a fiatal sportolók körében a legtöbb pozitív vizsgálati eredményt kannabisz származék használatának eredményeként mutatják ki. A kannabisz származékokat (THC, indiai kender, marihuána, joint, hasis) csak versenyen történő mintavételek esetén vizsgálják, de mivel hosszú a lebomlási idejük, sokáig kimutathatók az emberi szervezetből. A úgynevezett tiltólista egy nemzetközi egyezmény eredménye, amely meghatározza a versenyeken és a versenyeken kívül, illetve bizonyos sportágakban a tiltott szerek és módszerek körét. Tiltólistát először 1963-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság adott ki. 2004 óta a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség felelős a lista összeállításáért, évenkénti frissítéséért, kiadásáért, és közzétételéért.

Tiltott szerek a WADA tiltólistáján

S0. Nem engedélyezett szerek S1. Anabolikus ágensek S2. Hormonok és rokonvegyületek S3. Béta-2 agonisták S4. Hormon antagonisták és modulátorok S5. Diuretikumok és egyéb maszkírozó ágensek S6. Stimulánsok S7. Narkotikumok S8. Kannabisz származékok S9. Kortikoszteroidok Tiltott módszerek a WADA tiltólistáján: M1. Oxigénszállítást növelő szerek – Vérdopping – Mesterséges oxigéntranszfert növelő szerek: perfluoroszénhidrogének, hemoglobin alapú vérkészítmények M2. Kémiai és fizikai manipulációk M3. Géndopping

Egyes sportágakban tiltott szerek

P1. Alkohol P2. Béta-blokkolók A táplálékkiegészítők a szervezetben természetesen is létező anyagok, amelyeket a normális napi étrend mellett, annak kiegészítéseként szokás szedni (pléldáuk fehérje koncentrátumok, ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek). Ezek az anyagok elengedhetetlenek az emberi test növekedése és fejlődése szempontjából, ezért orvosi javaslatra a táplálékkiegészítõk szedésének célja, hogy bizonyos betegségek vagy alultápláltság következtében a szervezetben kialakult hiányállapotokat pótoljuk. Sok ember azért szed táplálékkiegészítõ termékeket, hogy javítsa egészségét, csökkentse a betegség kockázatát és karbantartsa testsúlyát. Táplálékkiegészítő használata bizonyos versenysportolók számára is szükséges lehet, hogy sporttevékenysége időtartamának és intenzitásának megfelelő teljesítményt tudjon nyújtani hosszú távon, mivel felléphet olyan extra igénybevétel, melynek során a normál napi étrend már nem tudja fedezni a szükségleteket. A táplálékkiegészítő termékekkel kapcsolatos egyik legnagyobb kockázat a pozitív doppingvizsgálati eredmény, amelyet a doppingszert tartalmazó, de azt a dobozon vagy az elérhető leírásokban fel nem tüntetett, illetve a doppingszerrel szennyezett termékek szedése eredményezhet. Sajnálatos tény az is, hogy sok sportoló úgy használ étrend-kiegészítő termékeket, hogy fogalma sincs azok esetleges mellékhatásáról, és a napi bevitelre vonatkozó szakmai ajánlásokat sem ismeri. Mivel az étrend-kiegészítőknek jelenleg óriási piacuk van az egész világon, és világszerte hatalmas üzlet a táplálékkiegészítők gyártása, forgalmazása, a termékek hamisítása, doppingszerrel való szennyezése az utóbbi időben rendkívüli méreteket öltött. Ezért kell minden sportoló figyelmét felhívni a fokozott óvatosságra, a tájékozódás és körültekintés fontosságára.