A pálya miatt csúsznak el

Egy pálya nem csinál tavaszt, pláne, ha jégről van szó. Kiss László főtitkár mégis bizakodó: az idei, vidéki nagyvárosokat érintő népszerűsítő program több gyermeket is meggyőzhet a curling szépségéről. P. S. Zs. – Nem merném hagyományos magyar sportnak nevezni a curlinget... – Én se. A szövetség 1989-ben alakult meg, de az első országos bajnokságot csak 2003-ban tartottuk. Ausztriában. Rá két évre viszont már az országos ifjúsági bajnokságot is meg tudtuk rendezni. – Mennyien űzik ma versenyszerűen ezt a sportot? – Összesen kétszáz igazolt versenyzőnk van, ebből negyven gyermek. Amatőr szinten további kilencven-száz játékos lehet. Ez annak is köszönhető, hogy a kamaraerdői létesítményünkben délután igen vonzó áron, óránként ötezer forintért lehet játszani. Abban is bízunk, hogy néhány gyerek így kap majd kedvet az aktív sportoláshoz. – Ha nincs példakép, úgy nehéz lehet gyerekeket verbuválni. Azt még se mondhatják, hogy egyszer majd te is úgy fogsz curlingezni mint Egerszegi vagy Darnyi úszni. – Nem is a példaképek, hanem a pálya hiánya miatt nehéz. Magyarországon csak egy létesítmény van, amely teljes mértékben megfelel a curlingezésnek. Beláthatja, hogy így elég nehéz tömegbázist kiépíteni. Az egyetlen létesítmény a már említett budaörsi pálya. Csakhogy ilyen feltételek mellett nem túl egyszerű meggyőzni egy, a város túlsó végén élő családot arról, hogy engedjék már el sportolni a gyermeküket. Igazából csak a vonzáskörzet jöhet szóba. – Vidéken? – Debrecenben és Kaposváron van jelentősebb bázisunk. Mindkettő a hokipályán, ami kissé szűk a curlingnek. De már az is sokat jelent, hogy a debreceni egyetemen sportfakultásán fel lehet venni a curlinget is. Persze, ha több pályánk lenne...

– És a környező országok? – Ott se rózsásabb a helyzet. A régióban csak nálunk van pálya és Pozsonyban. Se Horvátországban, se Szerbiában, se Romániában, nem is sorolom. De azt hiszem, sokatmondó, hogy a bécsiek is Pozsonyba járnak át edzeni. – Messze van Kanada? – Elég messze, de azért nekünk is terem egy-két babér. A két évvel ezelőtti, olaszországi vébén másodikok lettünk vegyes párosban. A fiatalok pedig Lengyelországban hatodikak lettek a tizenhat éven aluliaknak rendezett olimpiai reménységek versenyén. – Mennyire drága sportág a curling? – Közepesen. De minden kelléket, köveket, seprűket, csúszótalpakat a pályák adnak. Így aki el akarja kezdeni, mondjuk, amatőr szinten, csak a bérleti díjat kell fizetnie. – Az idei célok? – Szeretnénk máshol is kiépíteni egy-egy vidéki bázist. Ennek érdekében curling-népszerűsítő turnéra indulunk még az idén. Olyan vidéki nagyvárosokba látogatunk el, ahol van jégpálya. Nyíregyháza, Miskolc, Győr, Pécs, Szeged. Ha megismerik, talán meg is szeretik a sportot. S akkor már csak egy aktív helybéli kell, aki megszervezheti a klubot. Abban bízunk, hogy az idei, május 14-én tartandó országos ifjúsági bajnokságon már ötven gyerek állhat rajthoz. A prágai olimpiai reménységek versenyén szeretnénk az első négybe kerülni. A jövőre megrendezendő ifjúsági Eb-re pedig jó lenne ütőképes csapatokat felállítani. Eddig ez szóba se jöhetett, de most úgy néz ki, hogy van rá remény.