A MOTORSPORT TÖRTÉNETE
A motorsport motorkerékpárral űzött, szerteágazó technikai sportág. Főbb szakágai: gyorsasági, krossz, enduro, salak, dragbike, supermoto, trial.
Az első motorversenyt 1894-ben, a Párizs-Rouen-Párizs autóverseny keretében rendezték meg. Az első, kifejezetten motorosok részére kiírt országúti viadalt szintén Franciaországban tartották, 1897-ben. A XIX-XX. század fordulóján Angliában bonyolították le az első gyorsasági nagydíjakat. A szigetországi versenyek nyomán Európa több országában is népszerűvé váltak a hosszú távú országúti körversenyek. A salakpályás versenyek Ausztráliában terjedtek el, az 1920-as években.
A Nemzetközi Motorsport Szövetséget (FIM) – pontosabban annak elődjét, a Motorkerékpár Klubok Nemzetközi Szövetségét – 1904-ben alapították a csehországi Pacovban. Ezt követően hamarosan megkezdődött a viadalok szervezésének összehangolása, a szabályok egységesítése, s bevezették a motorok géposztályok szerinti besorolását. A világbajnoki rendszert 1936-ban hozták létre salakmotorban, 1949-ben a gyorsasági, 1957-ben a motokrossz, 1975-ben pedig a trial szakágban. A motorsport világszerte legnépszerűbb, a televízió nyilvánossága előtt zajló ága a gyorsasági versenyzés, amelynek világbajnoki sorozatát a gépek hengerűrtartalma szerinti osztályokban rendezik. A legnagyobb, egyben legrangosabb az úgynevezett király kategória, vagy a MotoGP.
Magyarországon a Sport Világ című újság 1899 májusi számában jelent meg az első versenykiírás kifejezetten „motorkerekek” számára. A versenyt júnusban meg is tartották a BTC kerékpárviadalának betétszámaként a klub Csömöri úti, salakos atlétikai pályáján. A Magyar Motorkerékpározók Szövetsége 1906-ban alakult meg, ám a szervezetet nem tekinthetjük valós sportági szövetségnek, hiszen egyetlen klub, a Magyar Motorkerékpározók Egyesülete hozta létre. Két évvel később azonban gyakorlatilag ez a klub is megszűnt...
Hosszú évekig tartó „illegalitás” után, csak a I. világháborút követően támadt fel a magyar motorsport. Az első nemzetközi versenyt 1920-ban rendezték a Sváb-hegyen. Egy esztendővel később a Királyi Magyar Automobil Club keretein belül megalakult a motorosszakosztály, amely 1924-től lényegében szövetségi szintén intézte a sportág ügyeit. Ugyanebben az évben kezdődött a Tourist Trophy-k sorozata; ezeket a viadalokat a János-hegyen és környékén tartották. Az első Grand prix-viadalt 1926-ban írták ki, ennek helyszíne a Városliget volt, s ugyanebben az évben rendeztek először országos bajnokságot is. A korszakot a magyar motorsport aranykorának is nevezhetjük.
A II. világháború után hazánk adott otthont első alkalommal nemzetközi motorversenynek, Magyar GP néven. A sportágat 1945 és 1978 között a Magyar Autósport Szövetség (illetve annak elődsszervezete) irányította, majd Magyar Autó- és Motorsport Szövetségre változott az elnevezés. Az immár önálló Magyar Motorsport Szövetség 1996-ban jött létre.
A sportág hajdani népszerűsűgét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1948-ban megtartott Budapest GP-nek nyolcvanezer nézője volt Budaörsön... A későbbiekben a motorozás már-már tömegsporttá vált, s hatalmas mezőnyökkel rendezték a különféle kategóriájú viadalokat. A televízió 1959-ben sugárzott először helyszíni közvetítést motorversenyről. 1971-ben Drapál János megszerezte a magyar motorsport első világbajnoki futamgyőzelmét. A sportágra a nyolcvanas-kilencvenes években a salakmotorosok részsikerei dacára ismét kevesebb figyelem szegeződött, ám az utóbbi évtizedben – elsősorban a gyorsaságiak között versenyző Talmácsi Gábornak a 125 köbcentis géposztályban elért világbajnoki elsősége nyomán – Magyarország újra felfedezte magának a világszerte oly népszerű motorsportot.