Egy mondatban Phelpsszel

Aligha csak a Komjádi uszodában, a fővárosban vagy az országhatárokon belül kapták fel a fejüket a sportkedvelők a múlt hét végi Budapest-bajnokság 200 méteres férfi pillangóúszó számának végeredménye nyomán: a tizennyolc esztendős Biczó Bence teljesítményére bizonyára az egész úszóvilág fölfigyelt... Az érettségi előtt álló, pécsi tinédzser előbb érintette meg a falat az olimpiai ezüstérmes Cseh Lászlónál, s produkciójával a világranglista harmadik helyére ugrott... gébé – A tavalyi ifjúsági olimpián aranyérmes lettél ugyanebben a számban. Azt a győzelmet tartod-e értékesebbnek vagy a mostanit? – A kettőt nehéz összehasonlítani. Szingapúrban a korosztályomban lettem a legjobb, most pedig a világ legkiválóbb úszóinak egyikét sikerült megelőznöm. Mindkettőre nagyon büszke vagyok. – Az utolsó hosszon hajráztad le Cseht. MI volt az első gondolatod, miután célba értél? – Akkor még semmi. Hallottam ugyan a közönség jellegzetes moraját, de fogalmam sem volt arról, hogy minek szól: annak-e, hogy Laci nyert vagy annak, hogy én. Aztán, amikor felnéztem az eredményjelző táblára, leírhatatlan boldogságot éreztem. – Edződ, Sántics Béla azt nyilatkozta: maradt még benned tartalék. Tényleg? – A mester megdicsért, de megjegyezte, szerinte kezdhettem volna tempósabban is. Lehet, hogy igaza volt, én mindenesetre próbáltam beosztani az erőmet. Ezért maradt aztán belőle az utolsó hosszra is. – Az elmúlt esztendőben kerek négy másodpercet javítottál az idődön. Ha így folytatod... – Ilyen ütemben nyilván nem lehet a továbbiakban fejlődni, de mindent megteszek azért a jövőben is, hogy még gyorsabb legyek. Egyébként pedig úsztam már a mostani 1:55,96-nál jobb időt is. Ezért a legközelebbi célom, hogy megdöntsem az 1:55,89-es egyéni rekordomat. – A nyári, sanghaji világbajnokságon vagy a jövő évi, londoni olimpián? – A vb előtt még ifi Eb-t is rendeznek, úgyhogy egyelőre Belgrádra készülök. Most még Sanghaj és London sincs a gondolataimban. – Mit tartasz a legnagyobb erényednek? – Hát nem a magasságomat.. A jelenlegi 182 centim az úszókhoz képest nem sok, és azt hiszem, a teljesítményemen is meglátszana, ha nőnék egy kicsit. Amúgy azt mondják rólam, és ezt magam is igaznak érzem: különlegesen szorgalmas versenyző vagyok. Hetente tíz-tizenegy alkalommal, hozzávetőleg ötven-hatvan órát tréningezek. Az alapozás időszakában napi tizennégy kilométernél is többet úszom. – A Komjádi tribünjén itt is, ott is azt lehetett hallani: te lehetsz az, aki az olimpián legyőzheti az egyszerűen csak földönkívülinek nevezett Michael Phelpst. Hozzád is eljutott a hír? – Értesültem róla... De én erre csak annyit tudok mondani, hogy változatlanul ő a világ legnagyobb úszója, s ő az idei világranglista-vezető is. Számomra már az maga a csoda, hogy egy mondatban szerepelhetek vele.