U18-as Eb: Luxemburg is benn a zsákban

Az U18-as Európa-bajnokság C csoportjának április 19-i találkozója ismét magyar győzelmet hozott. Az ellenfél az a luxemburgi csapat volt, amely a tavalyi Eb-negyeddöntőben komolyan megszorongatta a magyar együttest.

P. D. A legutóbbi összecsapás alkalmával a magyar fiúk csak kínkeservesen tudtak felülkerekedni a miniállam alakulatán. A luxemburgiak akkor nem kis meglepetést okoztak csomagjaikkal és zárt tolongásukkal. A magyarok viszont tanultak az esetből, és ennek fényében készültek fel a mérkőzésre – annak tudatában is, hogy a nagyhercegség futói remekelnek az idei szezonban. A kezdőcsapat – egy cserétől eltekintve – megegyezett a bolgárok elleni találkozón felállt kerettel (a sérült Laczikót Vona Koppány váltotta). A kisebb sérülésekkel küszködő Szabó és Almási az utolsó edzésen már jól mozgott, s végül a játékot is gond nélkül elvállalta. A kezdőrúgás után a luxemburgiak fogója egyenesen Montanaro Attilába rohant, akiről úgy pattant le, mint gumilabda a falról. Ezt kihasználva a 3. percben a magyar háromnegyed átlépte a vonalat, a célt pedig Almási Bence vitte be – a jutalomrúgást Katona azonban nem tudta pontra váltani. Lassan kialakult a magyar pályafölény, ám nyilvánvaló volt az is, ha csak egy kicsit is lankad a figyelem, és a harmadik sor nem tudja majd megcsípni a centereket, a luxemburgiak büntetni fognak. A 10. percben meg is történt a „baj”, mivel az ellenfél balszélsője könnyedén lekerülte a vonalat, és célba ért a labdával. A kezdőrúgást követően aztán a magyarok folyamatos játékkal nyomultak előre, a 12. percben pedig a csapatkapitány Szabó ért be a rivális célterületére. Nyolc perccel később az irányító Czakó is villant egyet: a labdát cselesen az egyik ellenfél lábai között nyomta be az alapvonalon túlra. Katona is igyekezett bizonyítani az elvétett jutalomrúgás után, amelynek meglett az eredménye: betalált büntetőből, s ezzel 22-7-re tornázta fel a magyar előnyt. A szünet előtti utolsó tíz percben a magyar egység kissé megbomlott, ami a túlvállalásokban és a sok labdavesztésben mutatkozott meg – kaptak is a fiúk mindjárt egy célt a kapuba a szemfüles luxemburgiaktól, így az állás 22-14 volt a félidőben. A folytatásban Dezsőt cserélték be a bokáját fájlaló Vona helyére (a gyors fehérvári játékos nagyszerűen bevált), Szabó posztjára pedig már korábban beállt Molnár. A második játékrészben a magyar háromnegyed olyannyira hatékonynak bizonyult, hogy az ellenfél egyszer sem tudott a 22-esen belülre kerülni. Ezzel együtt a magyar fölény sem tudott kellő mértékben érvényesülni, mivel az áttörések után a fiúk nem tudták megtartani a labdát. A félidőre jellemző volt a „semmi nem jön össze” jelenség, ám a luxemburgiak sem voltak túl veszélyesek – habár egy távoli büntető belövésével 22-17-re felkapaszkodtak. Jól jött viszont a magyar vérfrissítés: Molnár szélsebes áttörése után Dezső ért oda a labdára, s vetődött be vele a célterületre. Az így szerzett tízpontos előny nagy lélektani hatást gyakorolt mindkét csapatra, főleg a luxemburgiakra, akik ekkorra lélekben már feladták a küzdelmet. Az utolsó negyedórában a magyarok még rohamoztak, és szűkebbre szabott tolongásra váltottak, ami jó taktikának bizonyult. A lefújás előtt még sikerült lenullázni az ellenfél vonalát, és Kovács már sprintelt is a célterület felé – a játékvezető azonban (talán tévesen) előrepasszt ítélt, így elmaradt az utolsó cél. A végeredmény 27-17 lett. A C csoport döntőjében a szerbek várnak a magyar alakulatra. Valamennyire megnyugtató lehet az, hogy márciusban, Szegeden, egy edzőmeccs keretein belül a mieink már legyőzték a déli szomszédot (32-12). Egyelőre kérdés, mit tartogat a magyarok ellen a szerb delegáció, az azonban biztos, hogy Tóth Sándor szövetségi kapitány kész haditervvel, valamint egy eddig kivételesen jól szereplő, magabiztos csapattal várja az összecsapást. Korábbi írásunk az Eb-ről: Kiütést kaptak tőlünk a bolgárok