Ami csak a helyszínen derült ki: nem utánpótlástornán, hanem felnőtt csapatok ellen vívott mérkőzéseket az Uitz Csaba vezette U15-ös leány válogatott Belgrádban a Play 4 EU elnevezésű viadalon. A mérleg: két győzelem, egy vereség, így is tornagyőzelem, valamint további két elhódított kupa: a legjobb kapusé és a legjobb játékosé.
eFBé Utóbbiról ugyan van egy kis vita, hiszen a torna legjobb játékosaként szólították Sikter Diánát, a kapott trófeán azonban „Best Scorer”, azaz „Gólkirály” felirat szerepel. A szövetségi kapitány szerint nincs miről „vitatkozni”.
– Szerintem a torna legjobbja lett. Igazából a többi csapat statisztikáját nem ismerem, így azt sem, volt-e olyan, aki nála több gólt lőtt, azaz legalább tízet.
– Az ő teljesítménye ezzel kipipálva, mi a helyzet a csapatéval?
– Ha őszinte akarok lenni, a játékunkról, tornagyőzelem ide, vagy oda, mondhatok egy-két negatívumot. Azt mindenképpen be kell vallani, hogy az első két meccsen nem játszottunk jól.
– Ettől függetlenül a nyitótalálkozón nyolc góllal verte a válogatott a Rijekát…
– De a különbség csak a második játékrészben jött ki, a szünetben 4-3 volt még csak a javunkra. A fizikális előny és a gyorsaság, ami jellemezheti majd ezt a válogatottat azért megmutatkozott. Hozzáteszem, ez a csapat tulajdonképpen először játszott ilyen összeállításban tétmérkőzést – öt stabil emberünk a '94-esekkel készül, ami azért több, mint egy fél kezdőcsapat.
– A szerb Zenta ellen viszont tényleg visszaesett a játék.
– A mérkőzésre való ráhangolódás (bár nem tehettünk róla) nem sikerült igazán: a bemelegítésünk alatt kezdődött a hivatalos megnyitó. Ki kellett jönni a medencéből, végignézni a szinkronúszók bemutatóját… A lényeg, hogy kizökkentünk a megszokott ritmusból, és ez meg is fogta a lányokat. Olyannyira, hogy egyes esetekben, nem túlzok, az üres kapuba nem tudtuk bedobni a labdát. A szerbek ellenben mindenhonnan betaláltak, ráadásul védhetetlen átlövéseik voltak.
– Hogyan sikerült viszonylag gyorsan rendet tenni a fejekben?
– Rögtön a mérkőzés után tartottunk egy megbeszélést, majd este a szálláson is átbeszéltük a két mérkőzés tanulságait.
– Hogy aztán vasárnap a Partizan Beograd ellen a tornagyőzelem legyen a tét.
– Részükről mindenképpen, hiszen ha nyernek ellenünk, biztosan bajnokok, így nyugodtan mondhatom, hogy afféle élet-halál meccs volt. Számunkra az volt a tét, hogy megtartsuk az esélyt a végső győzelemre, ehhez a Partizant minimum egy góllal le kellett győzni. A körülményekről csak annyit, hogy hazai, tehát szerb bírópáros fújt a szerb bajnoknak: ez a találkozó végére 16-6-os kiállítási arányt eredményezett, természetesen nem a mi javunkra… A lényeg az, hogy a lányok győztek: hazai medencében, ráadásul Belgrádban, pláne szerb játékvezetés mellett legyőzni a Partizant, azt hiszem, nem akármilyen fegyvertény. Egy éjszaka elég volt, hogy rend legyen a fejekben; amilyen rosszul játszottunk a szombat kora esti mérkőzésen, annyira jól vasárnap délelőtt.
Nem véletlen, hogy a találkozó után csak annyit mondtam a lányoknak: szombaton azért voltam szomorú, mert tudom, hogy mire képesek, és messze nem azt játszották. Vasárnap bizonyították, hogy mit tudnak – ezt kell hozni minden meccsen. Ha majd így is kikapunk, akkor gratulálhatunk az ellenfélnek, meg kalapot emelünk előttük, de nekünk sem kell szégyenkezni.
– Hogyan folytatódik a nyár és a felkészülés a következő nagy megmérettetésre: egy szűk hónap múlva jön a prágai ORV?
– Július 17-én reggel kell a bő keret tagjainak megjelenni Dunaújvárosban, ahol egy ötnapos felkészülési időszak kezdődik. Július 21-én délelőtt kijelölöm azt a tizenöt fős keretet, amely még aznap délben Prágába utazik az Olimpiai Reménységek Versenyére, ahol Szlovákia, Lengyelország és Csehország ellen játszunk. Az ORV egyébként a '94-es korosztály tornája, de nálunk hagyományosan az egy évvel fiatalabbak vesznek részt. Valljuk be, az előbb felsorolt trió vízilabdában nem igazán erős ellenfél, ezért a mi '94-es csapatunk komolyabb válogatottak ellen Görögországban készül az augusztusi, madridi Eb-re. Nekünk viszont jó erőfelmérő lesz a későbbiekre, pláne, hogy lesz előtte összetartás is. A szerbiai tornával éppen az volt a baj, hogy minden játékosunk csak egyénileg tudott készülni, hiszen szinte az utolsó pillanatban derült ki, hogy be kell ugranunk a szentesiek helyett negyedik csapatként. Prágában ez már nem így lesz, éppen ezért mondtam már most a lányoknak is azt, hogy a prágai mérkőzéseken fel tudom majd mérni, ki az, aki meghatározó szerepet tölt majd be a későbbiekben.
– Milyen erényekkel bír egy meghatározó játékos?
– Védekezésben nem hibázik, támadásban pedig gólokat lő, azaz: megnyeri a magyar válogatottnak a meccset.
