A férfi utánpótlás pólósaink nyári eredménysora: az U17-es válogatott hetedik lett az Eb-n, az U20-as csapat nyolcadik a vb-n, kilencedik az Universiadén... . Ennek nyomán a magyar szövetség szeptember végén Horkai Györgyöt nevezte ki az utánpótlás válogatottak vezetőedzőjének. A tréner már megnevezte segítőit, s a munka kezdeteként november 3-án és 4-én, a Margitszigeten edz a hatvan kiválasztott tehetség. Sokan lesznek, de Horkai úgy véli: magyar vízilabdázóból csak egyféle van... Fogl Balázs A magyar bajnokság A csoportjában szereplő csapatok vezetőedzői szorgalmasan jegyzeteltek októberben, majd elküldték a névsorokat Horkai Györgynek. A junior és az ifjúsági fiú válogatottak vezetőedzője 93-94-95-ös születésű játékosokat hívott be a bő keretbe: közel hatvanan csobbannak majd vízbe november 3-án és 4-én a Margitszigeten, hogy az iskolai őszi szünet utolsó két napját az újjáformálódó válogatottak első összetartásán töltsék.
– Varga Zsolt és Petlyánszki Péter lesznek a segítői, könnyű volt a választás?
– „Pettyes” ismeri a legjobban ezt a korosztályt, hiszen több éve foglalkozik ezzel a generációval, ő vezette a nyáron az Eb-n hetedik helyezést elért U17-es csapatot. Varga Zsolt pedig korábban a felnőtt válogatottban volt a játékosom.
– Közel hatvan játékos vesz részt az első, kétnapos összetartáson. Ennyi idő alatt mit lehet reálisan feltérképezni a képességeikből?
– Úgy állunk hozzá most is és a későbbiekben is a keretszűkítéshez, hogy az ajtó nyitva marad mindenki előtt. Az nagyon jó, hogy ennyi nevet kaptam az edzőktől, de első ránézésre túlságosan hosszú a névsor. A két nap során az egymás elleni játékok alkalmával a tehetség a felszínre bukik, de kiütköznek majd az alapvető hibák is.
– Számszerűsítsünk: ebből a bő keretből mennyien maradnak a szűkebb keresztmetszetben?
– A fele… Nagyjából harmincan maradnak: a két korosztály, azaz a juniorok és az ifik együttesen ennyien lesznek. A 93-as születésűek junior garnitúrája a 2012-es augusztusi franciaországi Eb-re készül majd, de biztosan bekerül a leendő utazó csapatba néhány 94-es is. Ők kiegészülnek a 95-ösökkel és a decemberi, Perth-i ifjúsági világbajnokságon oktathatják majd a vízilabdázást kortársaiknak.
Horkai György játékosként 1976-ban Montrealban olimpiai bajnok lett. Játszott a BVSC-ben, majd a Pro Reccóban, a magyar válogatott tagjaként pedig többek közt háromszoros vb-2., valamint Európa-bajnok. 1993 és 1996 között a felnőtt válogatott szövetségi kapitányaként Vk-győztes, kétszeres Eb-ezüstérmes, megfiatalított csapatával pedig 4. helyen végzett az atlantai olimpián. Abból az együttesből négy, majd nyolc évvel később többen is olimpiai bajnokok lettek.
– Apropó, Perth. Az ausztrálok már az idén nyáron elkezdték a felkészülést a hazai medencékben zajló vébére: körbeutazták és körbevideózták Európát. Természetesen nem az építészeti, vagy a természeti, hanem a vízilabdacsodákat. Nyilván konkrét terveik vannak a felkészülésre. Hogy néz ez ki nálunk?
– Néhány filmkockával lehet, hogy előttünk járnak, de a tervek már itthon is megvannak. Heti két közös keretedzést, januárra, vagy februárra edzőtábort irányoztam elő. Számításaim szerint az Európa-bajnokságig nagyjából száz tréningen gyakorolnak majd együtt a fiúk, a nyári kontinensviadal után pedig folytatódik a közös munka a világbajnokságig. Az Eb előtt egyébként készülünk egy nagy dobásra: Magyarországon rendeznénk felkészülési tornát. Az elmúlt években erre utánpótlás szinten nem volt példa, megtörnénk e hagyományt. Rögtön kétszer is, hiszen a nyári tornát megfejelnénk egy őszivel – természetesen azt már fedett medencében rendeznénk, nagyjából pont egy év múlva, ebben az időszakban. Fontosnak tartom azt, hogy ezek a fiatalok érezzék a hangulatát egy-egy ilyen eseménynek: tudják meg, hogy mit jelent az, amikor telt ház van, nagy tét és magyar himnusz. Az sem lesz elhanyagolható szempont, hogy ezen a leendő hazai viadalon, valamint a meghívásos olasz és görög tornán a lehető legerősebb ellenfelekkel játszunk majd.
– Most aki számít, az erősebb…
– Az eredmények valóban ezt mutatják: a nyári világversenyeken elért középmezőnybeli pozíciók alapján le vagyunk maradva.
– Az már önmagában is nagy kihívásnak tűnik, hogy visszakerüljünk a mezőny élére mind Európa, mind világszinten. De mekkora kihívás a feladat önnek, aki egyáltalán nem dolgozott még az utánpótlásban?
– Szép feladat és persze abból a szempontból hálátlan, hogy hetedik, nyolcadik és kilencedik helyezést elért együttesek irányítását kell átvenni. Elég konok ember vagyok: nem tudom azt elképzelni, hogy magyar vízilabdázókból ne lehessen ütőképes csapatot összeállítani! Ha jól meg van dolgozva, minden támogatást megkap és ő is akar, akkor egy ilyen vízilabdázóból Magyarországon világverő játékossá kell válnia. Én ebben hiszek…