Mi várható tavasszal az utánpótlás-válogatottaktól?

Rövidesen tétmeccseket játszanak a korosztályos labdarúgó-válogatottak, ezért áttekintettük, hol tart most a hazai utánpótláselit, milyen változásokat tervezett vagy vezetett be a szövetség, és ezek hogyan hathatnak a legjobb fiatalok teljesítményére.

Március végén, pontosabban a jövő héten indul a labdarúgó utánpótlás-válogatottak számára az év érdemi része, ugyanis két korosztály folytatja az Európa-bajnoki selejtezőjét, egy pedig felkészülési meccsekkel hangol az előtte álló feladatokra.

Az U21-es válogatott minden bizonnyal búcsút inthet az Eb-álmoknak: négy meccs után, három ponttal a csoport negyedik helyén áll Törökország, Ukrajna és Horvátország mögött és Litvánia előtt. Mivel Szélesi Zoltán az Újpest NB I-es csapatának vezetőedzője lett, a korosztályos válogatottak vezetésében rutinos, többször kipróbált Németh Antal váltotta az U21-es nemzeti együttes élén. A mieink március 26-án Izrael ellen játszanak felkészülési meccset Felcsúton, majd öt nappal később, 31-én a ukránokat fogadják az Új Hidegkuti Nándor Stadionban, Budapesten. Tavasszal ez utóbbi lesz az egyetlen tétmeccse az alakulatnak, amely szeptember 26-án csap össze a horvátokkal idegenben, október 1-jén a litvánokkal hazai pályán, majd október 6-án Törökországban zárja a 2027-es Eb-részvételért zajló selejtezősorozatot.

Németh az mlsz.hu-nak a következőképpen nyilatkozott a csapat előtt álló feladatokról.

„Jól ismerem a mostani és a következő U21-es korosztályokat, hiszen az elmúlt években, utánpótlás-vezetőként végig közelről követtem a fejlődésüket és a válogatottbeli szereplésüket. Nagy örömmel veszem át a csapatot, kollégáimmal azon fogunk dolgozni, hogy jól zárjuk a jelenlegi korosztály Eb-selejtezősorozatát, és a hátralévő négy mérkőzésen a lehető legtöbb pontot szerezzük meg. Emellett természetesen kiemelten fontosnak tartom, hogy támogatásunkkal minél több labdarúgó kerülhessen közelebb pályafutása következő lépcsőfokához, az A-válogatottbeli kerettagsághoz. A selejtezősorozat végétől már a 2006-os és a 2007-es korosztály lesz a fókuszban. Olyan csapat kialakítása a cél, amely a következő sorozatban eséllyel indulhat az Európa-bajnoki részvétel kiharcolásáért.”

Az U19-es válogatottnak sem lesz könnyű dolga, ha Eb-re akar menni: a selejtező március 25-én kezdődő elitkörében a házigazda Olaszországgal, Törökországgal és Szlovákiával mérkőzik meg.

Kemenes Szabolcs csapata a selejtező első körében elérte a célját, igaz, kevésen múlt, hogy kudarccal záruljon a novemberi, Magyarországon rendezett mini torna. A válogatott az első meccsen ikszelt Bulgáriával (1–1), a másodikon legyőzte 3–0-ra Feröer-szigeteket, az utolsó találkozón pedig 2–1-re kikapott Franciaországtól. A franciák kérdés nélkül továbbmentek, a második helyen azonban pontegyenlőség alakult ki a magyarok és a bolgárok között, sőt a két együttes gólkülönbsége is megegyezett, de még a lőtt és a kapott gólok száma is azonos volt. A lefújás után sokan elkezdték bújni az UEFA, ilyen esetekre vonatkozó szabályát, ami a kevesebb lapot gyűjtött csapatot részesíti előnyben. A mieink öt, a bolgárok hat sárgát szedtek össze a három mérkőzésen, így Kemenesék ünnepelhettek, és utazhatnak Olaszországba az elitkörre.

a korosztályos csapatok közül a legsúlyosabb vereséget szenvedte el Jeremiás Gergő alakulata. Az Észak-Macedóniában rendezett tornán a házigazdák elleni döntetlent követően 8–0-ra nyert a magyar csapat Gibraltár ellen, ám a sorsdöntő, csehek elleni találkozón 7–1-es zakóba futott bele, így rosszabb gólkülönbsége miatt a B-ligában folytathatja a kvalifikáció második körében, és nem juthat ki a kontinensviadalra. A B-ligából feljuthat az együttes az A-ligába: ehhez a nem túl acélos, Luxemburggal, Liechtensteinnel és Örményországgal kiegészülő négyesben kell az élen végeznie április második felében. Az együttes addig felkészülési mérkőzéseket játszik: március 25-én és 28-án is Moldovával méri össze erejét. Az idén már két barátságos meccsen túl van a csapat Írország ellen – egy győzelem, egy vereség a februári mérleg.

 A 2025-ös év nem a magyar utánpótlás felemelkedéséről szólt: a három versenykorosztály (U21, U19 és U17) összesen harminchét mérkőzésen lépett pályára 2025-ben, a mérlege tíz győzelem, kilenc döntetlen, tizennyolc vereség. Tehát

A 2025-öshöz hasonlóan az elmúlt évek szereplését sem igazán lehet sikerként értékelni. Korosztályos válogatottunk legutóbb 2023-ban szerepelt Európa-bajnokságon, akkor is rendezőként, azt megelőzően 2019-ben szerzett indulási jogot, és jutott a negyeddöntőig. Az U19-es válogatott legutóbb 2014-ben rendezőként vett részt a nyolccsapatos Európa-bajnokságon, a kvalifikáció pedig 2008-ban jött össze. A hazánkkal szomszédos országok közül az elmúlt tíz évben legalább egyszer mindegyik csapata kijutott az Eb-re, kivéve a 2,1 millió lakosú Szlovénia.

Az utánpótlás-válogatottak vezetője, Fehér Péter az MLSZ által szervezett háttérbeszélgetésen – az NSO beszámolója szerint – elmondta, hogy a rendszer átalakításának egyik eleme a versenykorosztályoknál a folytonosság: az U17-et ugyanaz a szövetségi edző viszi végig az U19-ig, hogy valódi játékosismeret alakuljon ki, és ne az első összetartás alkalmával kelljen kapkodva meghozni döntéseket teljesítménykényszer alatt. Hozzátette, hogy a szakemberekkel szemben támasztott elvárások között szerepel, hogy éles helyzetben hozzák ki a potenciált a tehetségekből.

A szakvezetés meghatározta azt is, milyen elképzelések szerint kell kialakítani az utánpótlás-válogatottak játékstílusát. Fehér előretekintő, intenzív, kontrollált, ravasz és hatékony futballt vár a korosztályos csapatoktól. Rövid távon a védekezés stabilizálása, a meccsek aktív kezdése és a hatékonyság növelése élvez prioritást, közép- és hosszú távon pedig az egységes szakmai program kialakítása a cél: úgy véli, az összehangolt játékstílus mellett közös alapelvek is szükségesek az előrelépéshez, azaz az optimalizált teljesítményhez.

A cél szép, azonban az elmúlt időszak nem igazolta vissza, hogy az utánpótlás-válogatottakból valóban a felnőttek közé vezet az út. Nemrégiben megvizsgáltuk, hogy Marco Rossi, a világbajnoki selejtezősorozatban „használt" játékoskeretéből hányan szerepeltek a korosztályos nemzeti csapatban is. Kiderült, hogy a játékosok több mint negyede nem szerepelt egyik korosztály (és egyik ország) utánpótlás-válogatottjában. 

Azt is megnéztük, hogy a kifejezetten sikeres (Eb-hatodik), Szoboszlai Dominik-féle U17-es válogatottból hányan jutottak el profi szintre. Az adatok azt mutatták, hogy

– a legtöbb egyébként az NB II-be. Az akkori válogatottból azóta többen abba is hagyták a játékot és heten csak a hazai harmadosztályig vitték, ami biztosan nem az a szint, amiről tinédzserként álmodtak.

Mit tett az elmúlt időszakban a sportvezetés az utánpótlás helyzetbe hozásáért?

amely magyarajánlással egészült ki, és 4+1-es szabályként híresült el a nyilvánosságban. A lényege, hogy az NB I-ben minden meccsen, folyamatosan legalább öt magyar játékosnak kell a pályán lennie, közülük pedig minimum egy olyannak, 2005-ös vagy annál később született. Amennyiben ezt egy csapat nem teljesíti elesik az 500 millió forintos, a szponzori bevételek visszaosztásából járó támogatástól. 

Emellett a Nemzeti Sport- és Módszertani Intézet (NSMI) is elvárásokat fogalmazott meg a fiatalok szerepeltetésével kapcsolatban. Az akadémiák munkáját felügyelő szerv a nyilvánosság számára nem ismert egyedi megállapodásokat kötött azokkal az élvonalbeli klubokkal, amelyek államilag elismert sportakadémiát üzemeltetnek. A „dealek" arról szólnak, hogy az állami támogatásért cserébe mennyi játéklehetőséget kell biztosítaniuk a kluboknak az utánpótláskorú játékosoknak. Szalai Ádám, az NSMI igazgatóhelyettese a közelmúltban nyilatkozott.

„Az általunk kidolgozott rendszer beszámítja nemcsak a magyar bajnoki mérkőzéseken gyűjtött fiatal játékperceket, de a Magyar Kupa legjobb nyolc csapatának mezőnyében is lehet azokat gyarapítani, nem beszélve a nemzetközi kupameccsekről, amelyek közül a Bajnokok Ligája-mérkőzéseken a pályán töltött idő duplán számít, számítana. Az egész szabályozás egyik fontos célja, hogy a fiatal magyar játékosok külföldre igazolása sportszakmai és gazdasági értelemben is értéket teremtsen a magyar futball számára".

A mostani kiírásban a 2005-ös vagy annál fiatalabb magyar játékosok az első huszonhat fordulóban 31 426 percet töltöttek a pályán, míg az előző évadban a 2004. január 1. után születettek csaknem 5000 perccel kevesebb. 

Az ösztönzők és ajánlások bevezetése hatott a hazai játékospolitikára is. Például hazatértek évek óta erős külföldi akadémiákon légióskodó fiatal játékosok, akik megfelelnek az MLSZ és az NSMI által támasztott elvárásoknak is. A teljesség igénye nélkül: Kern Martin a Sturm Grazból és Michael Okeke a Manchester Cityból a Puskás Akadémiához, Szép Márton a Bayer Leverkusentől a Győri ETO-hoz, Fenyő Noah az Eintracht Frankfurttól az Újpesthez, Németh Hunor az FC Köbenhavntól az MTK Budapesthez igazolt. 

Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy az NB I-ből

Nyáron Felcsútról Liverpoolba szerződött Pécsi Ármin, a télen a Bournemouth-hoz csatlakozott a Ferencvárosból Tóth Alex, az MTK-ban szereplő Vitályos Viktor pedig az évad végeztével lesz a Sparta Praha játékosa.

(Kiemelt képünk forrása: MLSZ)