A korosztályos csapatok idei eredményei – finoman szólva – hagytak némi kívánnivalót maguk után, ám a sok múltelemzést követően Juhász István a kézilabda-szövetség szakmai igazgatója most a jövőről, a kiút lehetőségeiről és a szakvezetés által készített új akcióterv részleteiről beszélt munkatársunknak
Rozoga Krisztina– Milyen pillérekre építették a tervet?
– Ha az anyagi oldalt nézzük, ami minden sportág fejlődésében meghatározó szempont, azzal, hogy a társasági-adótörvény módosításával a cégeket érdekeltebbé tették az úgynevezett látványsportágak utánpótlásának támogatásában, sokat segítettek nekünk is. Csak az ebből a forrásból származó bevételből ötszáz milliós pályázatot nyújtott be a szövetség a legfontosabb tornákon való részvételekre és a hazai események megrendezésére. Ennek nyomán élvonalbeli csapatok érkeznek hozzánk, például a norvég és a dán utánpótlás válogatott is hazánkba látogat.
– A kedvező fejlemények milyen változásokat eredményezhetnek a felkészülésben?
– Január második hetében elindítjuk a „Minden hétfő válogatott hétfő!” programunkat. Ez azt jelenti, hogy hétfőnként a fővárosba várjuk a legjobb tizenkét fiú és lány játékost a junior és az ifjúsági korosztályban. Központi edzést tartunk majd számukra, ily módon elősegítve a fejlődésüket, s a gyakoribb találkozás jótékony hatással lesz a csapategység kialakítására is. Reményeink szerint, ennek nyomán szorosabb kapcsolatot alakíthatunk ki a klubedzőkkel, akik így tőlünk is kaphatnak tanácsokat a gyerekek fejlesztését illetően, és ők is több lehetőséghez jutnak, hogy megosszák a tapasztalataikat egymással és a válogatott edzőkkel.
– A szakemberek képzésében is lesz változás?
– Ez a célunk: februárban elindul hazánkban az európai mesteredző képzés, amelyre a szakedzői diplomával rendelkezők jelentkezhetnek. Az egyéves képzéssel EHF-mesteredző diplomát kapnak a kurzust sikeresen elvégzők, ami azért fontos, mert a válogatottak mellett a jövőben csak ezzel a képesítéssel dolgozhatnak a trénerek. Így az utánpótlás csapatainkhoz is mind felkészültebb szakemberek kerülnek majd. Mindemellett a jövő év szeptemberétől a szövetség keretein belül elkezdődik egy európai szintű szakedzői képzés is, amire 2007 óta nem volt példa Magyarországon. További újdonság, hogy az idén ősszel nyolc régióban rendeztünk utánpótlás szakmai napot. Ennek keretében az edzők megismerkedhettek a válogatott játékosok kiválasztásának szempontjaival, bemutató edzéseket tartottunk számukra, és a résztvevők elméleti képzést is kaptak a fiatalok erőfejlesztési lehetőségeiről. Terveink szerint ezt a programunkat a jövő év tavaszán folytatjuk.
– Melyek az akcióterv további, az utánpótlással kapcsolatos tudnivalói?
– Szeretnénk szélesebb alapokra helyezni a gyermekbajnokságokat. Az a terv, hogy jövőre már minden csapat végigjátssza az egész idényt. Azok az együttesek, amelyek a megyei színtéren korán elvéreznek, lehetőséget kapnak a régió bajnokságokban arra, hogy folytathassák a szezont. Szintén a legfiatalabbakat érintő újítás, hogy két éven belül szakfelügyelői rendszert építünk ki. Szeretnénk, ha a nyolc-tizennégy éves, tehetséges játékosokról minél több információhoz jussunk, így a gyerekek fejlődése a jelenleginél jóval könnyebben nyomon követhető lenne.
– Mivel segítik a szakfelügyelők munkáját?
– Kidolgoztunk egy központi követelményrendszert, amelyet három pillérre építettünk fel. Az első a gyerekek motorikus képességeire épül. Teszteket, gyakorlatokat állítottunk össze, melyekkel mérni és fejleszteni lehet ezeket a képességeket. A második lépcsőfokban, amelynek a DVD-anyaga éppen most készül, a különféle korosztályok és nemek állóképesség-növelő edzéseire helyezzük a hangsúlyt. A harmadik pillér bevezetése a következő év utolsó negyedévére várható: a követelményrendszernek ebben a fejezetben azt mutatjuk majd be, hogy az adott korosztályok milyen technikai követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. Meggyőződésem, hogy az intézkedések kedvező hatásai mielőbb megmutatkoznak az eredményekben is.
