Klubalapító program

A Magyar Rögbi Szövetség (MRGSZ) meglévő klubok támogatása helyett újak létesítésével fejlesztené a sportágat. A kezdeményezés sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az újonnan alakult Kék Nefelejcs Rögbi Klub játékosa, Szabó István U-20-as válogatott lett. Az „Alapíts Új Rögbiklubot!”-program részleteiről Böhm Balázs, az MRGSZ főtitkára beszélt lapunknak, kis kitekintéssel a sportág további bástyáira, az egyetemi és a női rögbire.

- Sajó Annamária

– Miért ezt az irányelvet választották? – A magyar rögbitérkép üres foltjait szeretnénk kitölteni. A sportág vonala Észak- és Dél-Magyarországon központosított, ezt szeretnénk szélesíteni, továbbá megcéloznánk olyan városokat, mint Győr, Debrecen, Nyíregyháza, Zalaegerszeg és Siófok. Az éves büdzsé egy részét, ötszázezer forintot fordítjuk arra, hogy segítsük a klubalapítást. A Nemzetközi Rögbiszövetségnek, az IRB-nek van egy karitatív szervezete, amely a támogatásra szoruló nemzeteknek juttat segélycsomagokat. Tavaly több felszerelést kaptunk tőlük: labdákat, bójákat, sportruhákat, edzésanyagokat. Ezeket tudjuk ingyen odaadni az arra érdemes csapatoknak. A hangsúly a csapatvezetésen, az elkötelezett edzőkön, játékvezetőkön és játékosokon van. A rögbi ugyanis széles bázisú sport, így legalább husz-huszonöt sportoló kell ahhoz, hogy egy csapat életképes legyen. – Az új klubalapítók három-négyórás tréningen vesznek majd részt. Miből áll a továbbképzés? – Évről évre hirdetjük meg képzési rendszerünket, amelyet három részre lehet osztani: az edzők, a játékvezetők és a csapatvezetők, vagyis a sportmenedzserek fejlesztésére. Az órákon megtanulhatják a közösségszervezést, a pályázatírást, az anyagi javak kezelésének folyamatát, a gazdasági és jogi ismeretek mellett. Az edzőképzést illetően az IRB négy kategóriát hirdetett meg, level 1, 2, 3 és 4-es szinten. Itthon két level 3-as edzőnk van, amely nemzetközileg is igen jó szintnek számít, éppen ezért azok számára biztosítunk oktatási anyagokat, akik a kettes szintről feljebb lépnének. – A felhívás egyik sora megragadta a szememet: a szövetségi tagdíj és a nevezési díj az új klubok számára két éven keresztül száz forint lesz. Hogy lehet ennyi befolyó pénzből fenntartani egy szövetséget? – Tapasztalataink alapján a klubok nehezen boldogulnak az ilyen befizetésekkel, hiszen a játékvezetői és a játékos regisztrációs díjakra koncentrálnak. A legmagasabb éves tagdíj nyolcvanezer forint, az egyetemi és a szabadidősport-egyesületek esetében tizenöt-ezer. Ezek nevetségesen alacsony összegek, éppen ezért ez a száz forint a szövetség gesztusa a klubok felé. Amire ezen kívül koncentrálunk, és büszkék vagyunk, az az egyetemi rögbi. Már nyolc felsőoktatási intézményben űzik a hetes rögbit, vagyis a sportág olimpiai változatát. – Melyek ezek a főiskolák? – Például az Általános Vállalkozási Főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a TF, vidéken pedig Kecskemét, Szeged, Pécs ad otthont a rögbinek, de volt már kezdeményezés Veszprémben és Nyíregyházán is. – Mondhatjuk, hogy az új klubok alapítása mellett az egyetemi rögbire helyeznek hangsúlyt? – Mindenképpen. A fiatalok mindenre nyitottak, lelkesek, a rögbi pedig viszonylag új sportágnak számít, ezért kihívásnak tekintik. Tíz-tizenöt fős egyetemi válogatottunk komoly erőfeszítéseket tesz érte, hogy kijusson az Eb-re, hiszen a lisszaboni egyetemi vébén tizenegyedikek lettünk. A 2012-es, franciaországi világversenyre is szeretnénk kiutazni, ám a legnagyobb eredményeket a női rögbi ígéri számunkra. Itt lehet a legnagyobb lépést tenni, hiszen a női generációnk, vagyis a húsz-huszonnégy éves korosztály most ért meg a nemzetközi megmérettetésre, és két-három új női rögbicsapat is alakulóban van. – Mitől várnak többet: a regionális vagy a felsőoktatási térhódítástól? – Az egyetemekre nehéz betörni, ezt a hallgatói önkormányzatok, illetve a diákközösségek oldaláról kell megközelítenünk. Így erősebb a klubok térhódító munkája, hiszen ezek edzők biztosításával a felsőoktatási csapatokat is beindíthatják. Ez sokkal hatékonyabb, mintha csak úgy bekopogtatnánk a főiskolákra. A klubok nevelőmunkája azonban sokkal erőteljesebb. – Összességében milyen eredményre számítanak új programjuktól? – A fehér foltok számának csökkentésén túl azt, hogy a rögbitől elszakadt emberek el tudjanak indítani sportági közösségeket, akár szabadidős, akár versenysport-, akár oktatási tevékenységként. Ehhez szeretnénk kezdőlökést adni. A rögbi nagyon olcsó sportág, labdán kívül nem kell hozzá más, és bármelyik focipályán, réten játszható. Nem igényel sportcsarnokot, komoly technikát. Akkor kezd drágulni, ha szervezetileg kezdjük felépíteni. A költségnövekedéssel azonban éppen azt próbáljuk elérni, hogy strukturált és eladható legyen a sportág. Most azonban elsősorban nem eladásra szánjuk a sportot, hanem játékra és élvezetre.