2012-04-28 06:01
Változtassunk, de lassabban!
Az MRSZ az utánpótlást érintő szabálymódosításokra készül. Megszüntetné a röplabdára igen rossz hatással lévő korai specializációt. Ezzel kapcsolatban keresünk fel néhány szakembert, főleg olyanokat, akik a mini korosztállyal dolgoznak – ugyanis őket érintik leginkább az új szabályok.
Nagy-Pál Tamás A szövetség két lényeges szabálymódosítással, valamint új korosztály bevezetésével próbál meg harcolni a korai specializáció ellen. A cél az, hogy gyerekkorban még teljes körű képzést kapjanak a röplabdázók, ne speciális posztra készítsék fel őket. A módosításokról részletesen ITT olvashat. Az első szakember, aki megszólal a témában, Hiervarter Ákos, aki a Központi Röplabda Akadémián foglalkozik a mini korosztályokkal. Teljes mértékben egyet ért a szövetséggel, csupán a megvalósítás folyamatához tett pár javaslatot. – A szövetség hadjáratot hirdetett a korai specializáció ellen. Valóban ekkora probléma ez? – Bizony. Többször jártam külföldön, és láttam, hogy ott ez már egyáltalán nem létezik. Nem tesz jót a játékosoknak, ha csak egy dologra képezik ki őket. Nem lehet őket rendesen használni, és ez valóban nem tesz jót a röplabdának, hiszen ki tudja, később mire lennének alkalmasak. Pont ezért szükség van arra, hogy gyerekkorban a játék minden elemével megismerkedjenek. – A szavaiból úgy veszem ki, hogy önök elkerülik a helytelenített gyakorlatot. – Így van, nálunk lényegében mindenki játszik mindent. Ami csak létezik a röplabdában, kipróbálják. Ugyebár az új szabályok a négy a négy elleni röplabdát érintik, de a legjobb az lenne, ha már a hat a hat elleninél is be lehetne vezetni. – A szövetség két fontos szabályt módosítana: három szerzett pont után kötelező lenne a forgás, és a játékosoknak a nyitás után is meg kellene tartaniuk a helyüket, nem térhetnének vissza speciális posztjaikra. – Ez teljesen jó így. Rengeteg csapatban előfordul, hogy van egy-két jobb játékos, aki végigviszi a mérkőzést, a többiek pedig gyakorlatilag semmit nem csinálnak. Az új szabályokkal nekik is lenne esélyük a fejlődésre, ráadásul sokkal jobb játék alakulhatna ki a találkozókon. – Akkor ennek hosszú távon valóban pozitív hatása lehet a magyar röplabdára? – Többek között azért is, mert ehhez szélesednie kell a bázisnak. Eddig 4, maximum 8 gyerekre volt szükség egy csapathoz. Ha bevezetik az új szabályokat, akkor legalább 10-12 gyerekre. A nagyobb merítési lehetőségből pedig könnyebben kerülnek elő jó játékosok. A másik pedig az, amire már utaltam, hogy így végre kialakulhat normális játék, nem egy gyerek nyeri meg a csapatnak a meccset, míg a többiek csak nézik. – Mennyire lesz nehéz megszüntetni a kismini korosztályt, és elindítani helyette a kisgyermek csoportot? – Nem lesz egyszerű, mert olyan korosztályokról szól a kiírás, amelyek még nem léteznek, ráadásul így két évet elvennének a megszűnő kisminitől. – Ezt a problémát a szövetségnek is felvetették? – Természetesen. Ahogy megkaptuk a tervezetet, átolvastuk, és ez volt az egyik dolog, melyre rögtön reagáltunk. Nem biztos, hogy szerencsés túl hamar bevezetni, mert sok csapatnak problémát okozhat. Főleg, hogy még össze sincsenek gyűjtve ezek a korosztályok. Ezért javasoltuk, hogy hosszabb távon vezessék be a módosítást. Mondjuk jövőre el lehetne kezdeni a szuperminiknél. Ezen kívül még egy észrevételünk volt a szupermini korosztályban tervezett 2 a 2 elleni meccsekkel kapcsolatban. Maga az ötlet nagyon jó, csak nehezen megvalósítható. Hiszen, ha 15 fős keretem van, akkor legalább öt csapatot tudok kiállítani, emiatt rendesen megnőne a mérkőzésszám. Ezzel semmi baj nem lenne, sőt!... Csak éppen gyakorlatilag nem lenne megvalósítható, hogy minden klub 4-5 csapatot versenyeztessen.