Szomorú, de tökéletes apropót adott a Magyar Antidopping Csoport májusi konferenciájának egy magyar doppingeset, amelyből mindenki sokat tanulhat.
A. Á. Ahogyan oldalunkon is olvashatták, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) május elején kétnapos, 15 órás antidopping képzéssel igyekezett minden körülményre felkészíteni a magyar olimpikonokat. A rendezvényt a vártnál kisebb érdeklődés és még szolidabb lelkesedés kísérte a sportolók részéről, pedig éppen a konferencia napjaiban derült fény egy magyar doppingestre, amely tökéletesen bizonyítja a képzés fontosságát.
A május 10-11-i konferencia idején bombaként robbant a hír, hogy a hazánk büszkeségének számító vízilabda-válogatott egyik tagja április 22-én pozitív mintát produkált. A sajtó rögtön nyomozásba kezdett és hamar kiderítette, az olimpiai bő keretbe is behívott 22 éves szegedi tehetségről, Török Béláról van szó. A sportolót felfüggesztették, és mivel fény derült kilétére, hivatalos közleményt adott ki:
„A doppingügyekben mindig felmerül az, hogy az érintett magyarázkodik és ki akar bújni a felelősség alól. Én nem magyarázatképpen, de a puszta tényeket közlöm:
Orvosi kivizsgálásomat követően a szakorvos írta fel számomra vérnyomáscsökkentőként a Tritace HCT nevű gyógyszert, és további két alkalommal a csapat orvosa is felírta, amelyet én ez alapján szedtem.
A doppingvizsgálat elvégzésekor a jegyzőkönyveken feltüntettem, hogy ezt a gyógyszert használom.
Végig abban a hiszemben voltam, hogy a megfelelő eljárások betartásával szabályosan járok el, és soha nem jutott eszembe, hogy olyan szert szedek, amely a doppinglistán található anyagot tartalmaz.
Az olimpiai keret kihirdetésekor végtelenül boldog voltam, mert gyerekkori nagy álmom válhatott volna valóra azzal, hogy kijuthatok az olimpiára, és minden reményem az volt, hogy onnan aranyéremmel térhetek haza.
Sajnos úgy tűnik, hogy ez a lehetőség jelenleg ezen az olimpián számomra nem adatik meg. Amikor telefonon közölték velem az eredményt, azt az érzést, azt az állapotot leírni szavakkal nem tudom, és azt nem is kívánom senkinek.
Bízom abban, hogy az illetékesek – akik a jövőmmel kapcsolatban döntenek ezen ügy elbírálásakor – méltányosan, és a lehető legrövidebb időn belül meghozzák határozatukat, ami talán mégis lehetővé teheti azt, hogy az olimpián részt vegyek és segítsem a csapatot.”
Az ügy több fontos és érdekes tapasztalatot is rejt magában az élsportolók, és így az utánpótláskorúak számára is. Egyrészről, ahogy Dr. Tiszeker Ágnes, a MACS ügyvezető igazgatója minden fórumon elmondja: csakis a sportoló felelős azért, hogy mi kerül a szervezetébe. Török Béla esete szomorú, hiszen saját jóhiszeműsége mellett, orvosi figyelmetlenség miatt maradhat le az olimpiáról, de ugyanakkor rávilágít arra, még a csapatorvosok sem lehetnek mindentudók doppingkérdésben. Hozzá kell tenni, hogy a megfelelő tájékozódásra a lehetőség mindenki számára adott! A tiltólistás anyagok folyamatosan frissülő adatbázisa elérhető az antidopping.hu honlapon, a képzésen pedig CD formátumban is mindenki átvehette a hivatalos lista elektronikus változatát. Természetesen a sportolóktól nem várható el, hogy vegyészi diplomával rendelkezzenek, ezért is hangzik el rendszeresen a MACS rendezvényein, hogy a szervezet szívesen áll a sportolók rendelkezésére az általuk szedett gyógyszerek, táplálékkiegészítők bevizsgálásában, az elérhetőségek szintén megtalálhatók az antidopping.hu-n.
Ugyanakkor az éremnek van egy másik oldala is, amire szintén Dr. Tiszeker Ágnes hívta fel a figyelmet: a sportolóknak nem csak kötelességei, jogai is vannak. Török Bélának például joga lett volna ahhoz, hogy nevét a sajtó ne szivárogtassa ki, hiszen az eljárás még igencsak kezdetleges stádiumban van. Egy pozitív A minta még nem jelent doppingvétséget és a közleményből is kiderül, hogy egy doppingvétség sem jelent minden esetben csalást. A MACS ügyvezető igazgatója elmondta: a doppingoló sportoló nem bűnöző! Ráadásul Magyarországon még a bűnözőknek is kijár az ártatlanság vélelme és személyiségi jogaikat is tiszteletben kell tartani. Milyen dolog az, hogy az „akarattyai mészárlás” gyanúsítottját K. Andrásként emlegetik, míg Török Béla nevétől hangos a sportsajtó? Éppen ezért az Antidopping Csoport is igyekezett a lehető legvisszafogottabban eljárni a kérdésben, folyamatosan hangoztatta, hogy mivel folyamatban lévő ügyről van szó, nem szolgálhat részletekkel.
Az ügy harmadik tapasztalata, hogy nem csak vigyázni kell a különböző szerekkel, hanem érdemes előre gondolkodni. Mint Török Béla közleményében olvashattuk, az érintett bízik a méltányosságban és gyors eljárásban. Ezekre - amennyiben az általa állítottak igazolást nyernek – valószínűleg számíthat is, csakhogy az olimpia vészesen közel van. Nem csak attól kell félni, hogy eltiltást kap, hiszen az ügynek lefolyási ideje is van. Megtörténhet, hogy a szegedi tehetség bizonyítani tudja igazát, csakhogy addigra már lezajlik a keretszűkítés, esetleg akár az olimpia is, amiről a sportoló így lemarad. Mindezt egy orvos által felírt vérnyomáscsökkentő vízhajtó összetevője miatt, amelyet a hozzáértők könnyen kiszűrhettek volna.
Ami összefoglalásként megállapítható, a nem szándékos doppingesetek nagy része ma már elkerülhető lehetne, ha a szövetségek, edzők, csapatorvosok, sportolók is nyitnának a Magyar Antidopping Csoport felé, és nem csak egyoldalú lenne a kommunikáció. A legjobb az lenne, ha az élsportban akár szakmai vezetőként, akár sportolóként résztvevők már az utánpótlás kinevelése alkalmával tudatossá tennék magukban, hogy a doppingellenes harc része a tudatos sportolói életmódnak. Ha valaki felteszi az életét a sportra, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy olykor valóban a megélhetése vagy élete legfontosabb céljának elérése függ attól, hogy körültekintően járt-e el a megfelelő felszerelés, gyakorlópartner, edző vagy éppen gyógyszer, táplálékkiegészítő kiválasztásakor.