Pozitív doppingtesztje miatt a Magyar Olimpiai Bizottság nem nevezett egy atlétát a londoni ötkarikás játékokra, így 158 fősre csökkent a magyar csapat létszáma.
A. Á. Újabb sajnálatos doppingeset vonja el a figyelmet az olimpiai felkészülésről. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Atlétikai Szövetség közösen úgy döntött, hogy nem nevez egy kvalifikációs „A” szintet teljesítő atlétát a londoni játékokra, miután a sportolótól vett „A” mintában tiltott szernek számító sztanazolt találtak. A versenyző kérte a „B” minta vizsgálatát, de ennek eredménye legfeljebb neve tisztára mosása szempontjából fontos, az olimpiáról már biztosan lemarad.
A MOB közleménye szerint a sportoló neve nem hozható nyilvánosságra, amíg a „B” minta ellenőrzése meg nem történik. A Magyar Antidopping Csoport ezekben az ügyekben szintén nem adja ki az érintettek nevét, mondván a sportolóknak nem csak kötelezettségei, de jogai is vannak, így megilleti őket az ártatlanság vélelme, valamint az is, hogy nevük a vizsgálat végéig titokban maradjon. Persze a sajtó érdekei ilyenkor ellentétesek, a MOB pedig csak szóban lehet következetes, a tettek terén nem: az olimpiai utazó keretből tegnapról mára eltűnt Fazekas Róbert diszkoszvető neve és fényképe. Valószínűleg nem a véletlennek tudható be az az egybeesés sem, hogy a MOB közleménye szerint olyan sportolóról van szó, akit korábban már eltiltottak doppingvétség miatt. Mint ismeretes, az említett diszkoszvető nem produkált elég vizeletmintát Athénban, ezért megfosztották érmétől.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Fazekas Róbert doppingolt: ez csak a „B” minta eredménye után derül ki. Ám a MOB közleménye, valamint a vezető sportportálok vonatkozó dolgozatai már leírták a sportoló nevét, így ezt nem kerülhettük el mi sem. Ennek ellenére a továbbiakban is maradunk a jogilag korrekt sportoló és atléta megnevezésnél.
Nagyon fontos azonban, hogy bár a gyanú nem elég ahhoz, hogy a sportoló neve nyilvánosságra kerüljön, ahhoz éppen elég, hogy lemaradjon az olimpiáról. Mert bár a „B” minta eredménye viszonylag gyorsan, akár már a jövő hétre megérkezhet, a fegyelmi bizottság már nem ül össze az olimpiáig, jogerős ítélet nélkül pedig a MOB és Magyar Atlétikai Szövetség úgy döntött nem kockáztat.
A döntés azért is érthető, mert a sztanazol úgynevezett „slágerszteroid” az atléták körében, olyan anabolikus anyag, amilyet például Ben Johnson is használt. Nem lehet azt mondani, hogy nem kerülhet véletlenül a szervezetbe, de tipikusan olyan anyag, amit a dobóatléták teljesítményfokozásra használnak. Ez azért fontos, mert az utóbbi időben – szerencsére – csak valószínűsíthetően vétlen doppingesetekről kellett beszámolnunk, amikor a sportoló óvatlanul olyan anyagot vitt be a szervezetébe, ami a sportágában egyáltalán nem segíti. Ebben az esetben viszont nem erről van szó, talán ezért is jött a szigorú döntés. Na meg a „büntetett előélet miatt”.
A hivatalosan meg nem nevezett atlétának ugyanis már nem ez volt az első esete. Ebből is sejthető, hogy még bőven Peking előtti történésről van szó, hiszen az athéni botrány után kezdődött el a rendszer szigorítása. A második doppingvétség a MOB szabályzata szerint örökös eltiltással jár, így ha beigazolódik a gyanú, az atléta többet nem léphet pályára, és az olimpiai mozgalomból is kizárják. Ugyanez igaz az olimpiai időszakban elkövetett első doppingesetre is. A most gyanúba keveredett atléta számára viszont mindegy, hogy az ellenőrzés és a pozitív mintavétel nem olimpiai, hanem felkészülési időszakban történt, hiszen második vétségről van szó, így, ha a „B” minta pozitív, egy életre vége a sportkarriernek...
