Böczögő: fókuszban a gerenda

Böczögő Dorina ifjú kora ellenére tapasztalt olimpikonnak mondhatja magát. A pekingi játékokra tizenöt évesen, ahogyan ő mondja, gyerekfejjel jutott ki, és Londonban sem volt még húsz. Az utóbbi vetélkedőn nem sikerült a legjobb huszonnégyet számláló döntőbe kerülnie, így a pohár félig üres, féli teli: csalódott, ám gerendán nagy fejlődésre készül.

Sajó Annamária Berki Krisztián mellett nehéz volt érvényesülnie Böczögő Dorinának és Hidvégi Vidnek a landolásukat követő sajtótájékoztatón, a bajnok méltatása közben így inkább halk diskurzussal és félszeg feszengéssel várták, míg rájuk kerül a sor. A fiatal tornásznő második olimpiájáról tért haza, ám úgy érzi, egyiken sem sikerült magából kihozni a maximumot: Pekingben gyerek volt még, Londonban pedig sem gerenda-, sem ugrógyakorlata nem úgy sikerült, ahogyan tervezte. Míg a sajtómunkások lihegve rohantak az olimpiai bajnok után, Dorina szinte meglepetten válaszolt kérdéseinkre. – Ez volt a második olimpiád, mégis azt mondtad, nagyon izgultál. Az életkorod vagy az ötkarikás játékok miatt? – Peking óta sok versenyen vettem részt, mégsem vártam, hogy kijutok Londonba. Rögtön a verseny elején mínusz pontot jelentett nekem hogy gerendán kezdtem, mert sejtettem előre, hogy nem fog jól sikerülni. De ezt dobta a sorsolás, meg kellett vele birkóznom. Ez a legremegősebb, legizgulósabb szer, ezért ennél jött ki a kezdeti izgalom, de utána hála az égnek megnyugodtam, és a többi szer elég jól sikerült, az ugrást kivéve. – Még mindig azt látom rajtad, hogy izgulsz. A felhajtás miatt, vagy féltél, hogy nem fogadnak úgy az eredményed miatt, ahogy szeretnéd. – Ilyen felhajtásban még nem volt részem. Bár tudom, hogy nekem, nem nekünk szól, hanem a Krisztiánnak. Furcsa számomra. Az eredmény miatt is csalódott vagyok, boldogabb lennék, ha döntősként jövök haza, és, ha mind a négy gyakorlat jól sikerül, mert akkor elmondhatjuk, hogy mindent megtettek. – Ez a saját elvárásod, vagy inkább a tornásztársadalomé? – Mind a kettő. Persze főként magamtól vártam a jó eredményt, nem más boldogságáért, mert - az eredménytől függetlenül - fel voltam rá készülve, hogy mind a négy gyakorlatom jól sikerüljön. – A versenyidőszaknak nincs vége. Hogyan tovább? – Kaptunk egy kicsi, másfél hetes szünetet, aztán kezdődnek az edzések, mert a felnőtt bajnokságra már teljesen felkészülten szeretnék menni. És új elemeket tanulni. – Na és mi lesz a legfontosabb az edzéseken: a gerenda vagy az ugrás? – Gerendán szeretnék a legtöbbet fejlődni, mert ott állok legközelebb az elit mezőnyhöz, így ott van a legtöbb esélyem döntőbe kerülni. Most a tavaszi Európa-bajnokságra figyelek.