Az edző csalódott, a feleség örül

Felemás helyzetben van Róth Kálmán: a kézilabdaedző a juniorokból álló veszprémi csapattal jól kezdte a bajnokságot, de közben kiderült, a korosztályos világbajnoki bronzérem után sem folytathatja a munkát a válogatottnál. A szakvezető az Utánpótlássport.hu-nak azt mondta: úgy érzi, többet érdemelt, és átgondolatlannak tartja a szövetségi akadémia tervét. K. D. – Hogyan értékeli a Veszprém rajtját? – Elégedett vagyok azzal, hogy három meccsből kettőt megnyertünk. A lendületes játék engem is meglepett. A lányok nem ijednek meg semmitől, hétről hétre fejlődnek, és ahogy a tapasztalatuk, úgy az önbizalmuk is nő. Ég és föld a különbség az NB I/B és az élvonal között, de már a Ferencváros ellen sem vallottunk szégyent, míg a Siófok elleni siker különösen értékes. – A tavalyi bronzérmes Balaton-partiak ellen a második félidőben fordítottak úgy, hogy csak öt gólt kaptak. Lehúzták a rolót? – Egyik alapelvem, hogy a védekezésnek kell úgy működnie, hogy megengedhessük a támadójáték hibáit. Mindenkit meg kell tanítani védekezni, és megtalálni a helyét. – Jól ismeri a mezőnyt. Milyen helyezéssel lenne elégedett? – Nem a helyezés, hanem a fejlődés érdekel. Az a célunk, hogy a kellő tapasztalatot megszerezve minél többen visszatérhessenek Győrbe. – Hogyan élte meg, hogy nem folytathatja a munkát az utánpótlás-válogatottaknál? – Nagyon csalódott vagyok, úgy érzem, többet érdemeltem, de csak egy köszönőlevelet küldtek a szövetségtől. Egyedül a feleségem örül, mert öt éve nem tudtunk nyaralni menni. – Mivel indokolták a döntést? – Az az elképzelése a szövetségnek, hogy nem dolgozhat klubhoz kötődő edző a válogatottnál, de egyébként a világbajnokság óta nem beszéltem a szövetségből senkitől, ez pedig már jelzésértékű volt. Eredményesnek ítélem a munkát, hiszen kétszer nyertünk érmet a juniorokkal, legutóbb nyáron, Csehországban, és ötödiknél rosszabb helyen sosem végzett velem a válogatott. Mintha elhallgatnák ezt a harmadik helyet, pedig köszönteni illene a lányokat. Ez bánt, hiszen korábban legalább a munkát elismerték. Évekig bagóért dolgoztunk, 40 ezer forintot kaptunk, és ez csak nemrégiben emelkedett. Most, hogy nagy pénzek vannak a szövetségben, már sokan megjelentek, hogy dolgoznának az utánpótlással.

– A Nemzeti Kézilabda Akadémiára 18 éves korukban kerülnének a játékosok. Ez mennyire helytálló elképzelés? – Ha valaki 18 évesen nem NB I-es játékos, akkor már mit akarunk vele kezdeni? Az érdekek is sérülnének, hiszen a jobbak ennyi idősen már profi szerződéssel rendelkeznek. Felvetődik a kérdés, hogy a kluboknak érdemes-e nevelniük a játékosokat ezek után. Úgy hiszem, nincs átgondolva a koncepció. Nem felül kell kezdeni a munkát, mert sokkal inkább lent vannak bajok a sportágban. Azt sem értem, hogy a női szakághoz miért nyúlnak hozzá, hiszen az eddig is eredményes volt, a fiúk képzését kellene erősíteni.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, szeptembertől megkezdte működését a Nemzeti Kézilabda Akadémia, ezzel párhuzamosan új, immár csak főállású és kluboktól független edzők dolgoznak az utánpótlás-válogatottak élén. Hiába szerepelt tehát kiválóan a nyári világbajnokságokon a női junior és az ifjúsági válogatott is, sem Róth Kálmán, sem Danyi Gábor nem folytatja a munkát. A női juniorok szövetségi edzője Hajdu János, az ifjúságiaké Gyurka János lett, a két szakember egymást segítve tandemet alkot. A fiúknál mindkét korosztályt Kovács Péter irányít szakmai vezetőként. A tervek szerint a kiválasztott játékosok első körben 18 éves korukban, középiskola után kerülnének a kluboktól az akadémiára. Az intézménynek a szezon őszi felében a junior és ifjúsági korosztályokban a kiválasztás, a legtehetségesebb gyerekek összegyűjtése, valamint az ifjúsági fiú válogatott jövő évi, hazai rendezésű világbajnokságára egy ütőképes csapat összeállítása és felkészítése lesz a fő feladata.

– Győrben évek óta működik az akadémia. Kikérte a szövetség a véleményüket, tapasztalatukat? – Nem, és nehezményezem is, hogy nem kérdeztek meg minket, noha az akadémiai képzésben előrébb járunk. Győrben nyolcszáz gyerek kézilabdázik, a klub évente 60-70 millió forintot költ az akadémiára, és ebből igazolhatna még három külföldit. Ebbe felülről belenyúlni – az nélkülöz minden szakmaiságot. Arról nem is beszélve, hogy az utánpótlásba más edző kell, mint egy felnőttcsapat mellé. – A lány ifjúsági válogatott ötödik lett a vb-n, ők most lépnek junior korba. Hogyan hathat rájuk a változás? – Sajnálnám, ha sérülne ez a korosztály. Még fejlődni fognak, bírják a kemény munkát, és ami a legfontosabb, ki vannak éhezve a sikerre.

Válaszol a szövetség – Róth Kálmán, valamint valamennyi utánpótlás szövetségi edző szerződése lejárt, a Magyar Kézilabda Szövetség hivatalosan is megköszönte munkájukat és gratulált az elért eredményekhez. A női junior-válogatott a világbajnoksággal feloszlott, hiszen ennek a korosztálynak nem lesz több utánpótlásversenye. A nyáron eredményesen szereplő női ifjúsági (vb-5.) és junior (vb-3.) válogatottak köszöntésére a Magyar Kézilabda Szövetség ősszel kerít sort egy sajtótájékoztató keretében. Az utánpótlás-válogatottak szakvezetőit az MKSZ új metódus szerint jelöli ki, a Nemzeti Kézilabda Akadémia szakmai programjával és munkájával harmonizálva – reagált a szövetség az interjúban elhangzott felvetésekre.