A Telekom új színt hozott a diákolimpia szürkeségébe

A magyar sport egykori kiválóságai szerint erősen „sikergyanús” az idei labdarúgó diákolimpia eseménysorozata.

Telekom Sporthír Szolgálat „Az a jó mérkőzés, ami a játékosoknak és a lelátón ülőknek is tetszik, és amelynek a végén mindkét tábornak a tagjai elismeréssel gondolnak vissza a szervezőkre” – ezt tanították már a hatvanas években is a Testnevelési Főiskolán, és azt lehet mondani, hogy a siker egyszerűsített képlete, kiállva az idők próbáját, azóta sem változott. Minden jel arra utal, hogy ennek a nem mindig könnyen teljesíthető elvárásnak szépen megfelel majd a több évtizedes múltra visszatekintő diákolimpiai labdarúgó versengés idei mérkőzéssorozata, amelynek forgatókönyvét 2013-ban először a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Telekom közösen alakította ki és megrendezésében is együtt működik. A most következő hét végén ugyan még hátravan újabb négy megyei döntő és a budapesti fiatalok küzdelme a továbbjutásért, az országos elsőséget eldöntő tornák pedig csak a hónap végén következnek, de a magyar sport egykori kiválóságai, akik az eddig történteket jól ismerik, illetve maguk is a szervezők közé tartoznak, máris „sikergyanúsnak” mondják a Telekom Labdarúgó Diákolimpiát! „Nem mindegy, hogy milyen kép fogadja a pályán a fiúkat és a lányokat, akik ezen a tornán az iskolájuk dicsőségéért fognak össze – hangoztatta az olimpiai ezüstérmes Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség tavaly megválasztott elnöke. – Akik nem most játszottak először ezen a tornán, azoknak azonnal szembetűnt, hogy a „színpad” előnyére változott, szinte minden megszépült és új tartalmakkal gazdagodott. Újdonsült partnerünk, a Telekom új színt hozott a diákolimpiai labdarúgó tornák eddigi nagy szürkeségébe. Füzi Ákos nevét mindazok jól ismerik, akik a tizenkétszeres válogatott labdarúgó pályafutását hajdan nyomon követték. Az egykor az U19-es és az U21-es válogatottakban is szóhoz jutott jogászember ma a Magyar Diáksport Szövetség irodavezetője, aki e minőségében a Telekom Labdarúgó Olimpiai szerevezéséből is jócskán kiveszi a részét. „Nem lebecsülendő az, amit az elmúlt évtizedekben az iskolai foci fejlesztéséért tettek, de a diákolimpia focitornája csak az idén került abba a helyzetbe, ami már korábban is megillette volna – hangoztatta, hozzátéve: – Már önmagában az is nagyszerű dolog, hogy a megyei döntők felé vezető úton az ország nagyvárosaiban és ugyanúgy az egészen kis településein is 40 ezernél több 6-18 éves gyerek vett részt a küzdelmekben, akik közül 760 csapat képviseletében 8500-an jutottak el, illetve jutnak el a most következő hétvégén a következő állomásig, a megyei és a budapesti döntőig. Külön is említést érdemel a mérkőzéseken résztvevő lánycsapatok magas száma.” Füzi Ákos szerint igen jó a visszhangja annak, hogy a megyei döntőkön a legnépesebb szurkolótábort felvonultató iskolákat a Telekom jóvoltából egy-egy HP hordozható számítógéppel jutalmazhatták meg, annak viszont mind a 8500 „döntős” játékos örvendezhetett, hogy a regisztrációnál ajándékcsomaggal fogadták őket. Vincze Ottó 11 alkalommal ölthette magára a válogatott mezét és összesen 22 évet töltött el a pályán, ma is a labdarúgást szolgálja: a Győri ETO utánpótlás részlegének a menedzsere, emellett gyakran tűnik a fel a tévé képernyőjén, mint a nagy nemzetközi meccsek és a hazai rangadók szakkommentátora. „Ott voltam a győri megyei döntőn, és nagyon örültem annak, hogy rengeteg gyerek és szülő gyűlt össze, a rendezvény pedig jól szervezett és oldott hangulatú volt. Ilyen és ehhez hasonló eseményekre van szükség a rohanó tempójú világunkban, amely nem csak szakmai szempontból felelt meg a várakozásnak, hanem a hangulatával és a „körítésével” is” – összegezte a tapasztalatait a külföldi csapatokban is szerepelt egykori focista.