Merre tovább, magyar sport? – az edzői szakma kilátásairól szólt az utolsó beszélgetés

Zsúfolt ház, több mint 400 érdeklődő előtt zajlott le az Utanpotlassport.hu-t működtető MediaBook Kiadó szervezésében – a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem közreműködésével – a Merre tovább, magyar sport? című egész napos konferencia a TF-en. A fórumon a hazai sportirányítás vezérkara mellett szövetségi és klubvezetők, sportszakemberek sora vitatta meg, milyen irányba haladjon a sportélet a jövőben.

A nap utolsó pódiumbeszélgetése az edzői szakma kilátásairól szólt, részt vett Prof. Dr. Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora, Kemény Dénes vízilabdatrénerként háromszoros olimpiai bajnok, valamint a Magyar Edzők Társasága mesteredzői kollégiumának vezetője, valamint Szász Emese olimpiai bajnok párbajtőrvívó, a Vasas szakosztályának társelnöke, a moderátor Petur András, a Sport TV műsorvezetője volt.

Sterbenz a képzésről azt mondta:

Szász hozzátette, fontos, hogy megtalálják azokat a vívókat, akik nem lesznek sikeres sportolók, de a gyerekeknek tudnak segíteni.

„A Vasas ebben partner volt, több ilyen fiatal, akár képesítés nélküli edző dolgozik nálunk. Hiszek abban, hogy életpályamodellt kell adnunk, és ebbe ennyi időt és energiát fektetni.”

A TF rektora szerint fontos, hogy aki a Kiemelt Edző Programban részt vesz, azt vonják be az edzőképzésbe az egyetemen, hozzátette: a gyakori mérés és hatáskövetés pedig elengedhetetlen a trénerek esetében is.

Kemény némi kritikát fogalmazott meg az elmúlt rendszerrel kapcsolatban.

Majd az edzőszakmával kapcsolatos észrevételeivel folytatta.

„Amikor régebben a nyolcórás munka után a mínuszokban edzéseket tartottak emberek, nem volt kérdés, hogy a lelkesedésük adott. Viszont onnantól, hogy megjelent a szemmel látható összeg az utánpótlásban is, már nem biztos, hogy a lelkesedés az egyetlen szervezőerő. Ezzel együtt azt gondolom, hogy

Ha valami bajunk van, diplomás sebész műt. Édesapám annak idején még azt is megkérdezte, hányasra vizsgázott az orvos, mielőtt betolták a műtőbe. Szerintem kell annyira tartanunk magunkat, hogy csak képzett edzőket alkalmazzunk.”

Szász Emese természetesen a gyerekek sportolása mellett érvelt.

„Ha a szülők internet- és kütyümentes helyre szeretnék vinni a gyerekeket, akkor a sportteremben vagy – pályán lesz a legmegfelelőbb helyen Persze ott fenn kell tudni tartani az érdeklődést, folyamatosan izgalmas feladatokkal kell előállni, hogy szeressenek oda járni.”

Sterbenz a testnevelés-oktatásról is beszélt.

„Azt szoktam mondani itt a TF-en, hogy mi vagyunk a túlélők, a kisebbség, akiknek még volt olyan tanára, akire felnézett. A mindennapos testnevelésnél fontosabb cél, hogy minden gyerek találja meg az örömét a mozgásban, a sportban.”

Petur András szóba hozta a safeguarding témakörét, amely mindhárom résztvevő szerint kiemelten fontos. Szász így reagált:

„Azt gondolom,

Talán a borzalmas esetek egy része elkerülhető lenne, ha a pszichológus észrevenne valamit.”

Kemény erről azt mondta:

„Sajnos a magyar edzői kultúrában nincs meg az, hogy a szakembereket is pszichológus szűrje. Engem egyszer szűrt pszichológus, amikor a fegyvertartási engedélyemet szereztem. De nagyon jó lenne, ha pszichológus foglalkozna az edzőkkel is.”

Az előző pódiumbeszélgetésen Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár mellett Markovits László, a Vasas elnöke, Bodnár Péter, a kosárlabda-szövetség főtitkára, Sinka László, a sportlövőszövetség főtitkár, valamint Szabados Gábor közgazdász vett részt, a moderátor továbra is Petur András, a Sport TV műsorvezetője volt.

Markovits azzal a kijelentéssel kezdte, hogy a magyar sportot a jelenlegi formájában lehetetlen piaci alapon működtetni.

Persze, ha állam elképesztő összegeket tol bele, akkor igen, de erre kis esélyt látok – jelentette ki Szabados. – Szó volt arról, hogy a motivációhiány miatt nem sportolunk eleget. De ugyanez igaz a költésekre is, a magyar társadalom egyszerűen fizet a sportért, a sportélményért.”

A Vasas elnöke izgalmas vitát váltott ki, azt mondta, hogy nem lehet minden sportágban a világ legjobbjának lenni, és a klubnak az lenne a legnagyobb segítség, ha a sportirányítás megfogalmazná, mit vár el tőle.

Kálnoki-Kiss erre úgy reagált:

„Nem lehet az államra hárítani a felelősséget ilyet egyértelműen. A sport az eredményességről szól. Mondjuk ki, hogy nincs olyan világklasszis sportoló, akit az akadémiai rendszer nevelt ki.”

A közönség egy része ekkor felhördült, és az államtitkár helyesbített: keveset nevelt ki.

Markovits azt is felvetette:

A nézőtérről ekkor is vegyes reakciók érkeztek.

Szabados a sportszponzorációval kapcsolat elmondta, a fő kérdés, hogy a klubok mit tudnak nyújtani a pénzért.

A sportszervezetnek túl kell lépni azon, hogy csak sportszervezet. Tudni kell, milyen hordozófelület, milyen célcsoportot lehet rajta keresztül elérni, hány emberhez jut el az adott hirdetés. Ezt a munkát a magyar sport szinte egésze megspórolta.”

A délután második blokkját Kálnoki-Kiss Attila előadása nyitotta, amely a finanszírozás átalakításának fő elemeiről szólt.

Négy alapelvet határozott meg a sportvezetőség: átláthatóság, arányosság, nyitottság, mérhetőség. Kálnoki-Kiss elmondta:

„A tao kivezetése alapvető cél, erről a Tisza a kampányidőszakban is kommunikált.

A teljes sportcélú forráskeret 453 milliárd forint lesz 2027-ben és minden támogatás az államtitkárságon keresztül megy majd, nem lesznek alternatív utak.

és más területekre helyeztünk át bizonyos forrásokat. A nemzetközi sporteseményeken jelentősen tudtunk spórolni, azokból tömjük be azokat a lyukakat, amelyek a többletforrásigény miatt keletkeztek.”

Kálnoki-Kiss közölte: ami nem kényszerű változtatás, azt az olimpiai ciklus közben nem változtatják meg. Továbbá hozzátette:

„Kiemelten szeretnénk foglalkozni a fogyatékosok sportjával, valamin az aktivitás növelésével, de programalapon és pályázatokon keresztül.”

Az államtitkár úgy fogalmazott,

A taotámogatásnak az infrastruktúra-beruházás területén nagy eredményei voltak, ezt mindenki látja. Most az a feladat, hogy ezeket a létesítményeket megóvjuk.”

De arra is felhívta a figyelmet, hogy „nem lett volna szabad elindítani 2011-ben a taorendszert megfelelő digitális háttér nélkül. Az első három évben papíralapú volt az elszámolás, ami számomra nagyon furcsa. De ma is, 2026. november 12-én is papíron történik a költségvetési támogatások elszámolása. Ezen mielőbb változtatni fogunk, ha minden jól megy december közepén el is indulhat a digitális program, amelyet egyébként az előző vezetéstől örököltünk.”

Kálnoki-Kiss szerint sportfinanszírozás változását indokolja például az ÁSZ vizsgálata, amelyben végignézte a látványcsapatsportágak támogatásainak elszámolását, rengeteg hiányosságot és problémát talált.

Az államtitkár úgy véli a tao legfőbb hiányosságai és hibái a következők:

• a szövetségek döntöttek a pénz odaítéléséről és az elszámolásról is, ez összeférhetetlenség,
• a jogszabályi hátterét 43-szor módosították
• rendkívül komplikált a rendszer

„Az új költségvetés 2027. január 1-től érvényes, de június 30-ig átmeneti állapotot tartunk fenn. Törekszünk arra, hogy senkit ne érjen kár, és a taokeretekből lehívott pénzeket figyelembe vesszük, és a fennmaradó részt biztosítjuk” – mondta Kálnoki-Kiss.

Ezt követően 2027. július 1-től a terv szerint létrejön az ellenőrzési csapat az államtitkárságon és annak háttérintézményben, amely alkalmas arra, hogy minden egyes szervezettel szerződjön, végigkövesse a támogatási és elszámolási folyamatot.

„Ugyanakkor a szövetségek fontos partnerek, ők ismerik a legjobban a sportágukat. Tehát

de valójában nekünk a támogatói okiratok kiállítása, az utalás és az ellenőrzés lesz a feladatunk.”

Az előadás végén arra is kitért, hogy az iskolai és utánpótlássportra több mint 40 milliárd forintot szánnak, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a safeguardingra, e tárgykörben EU-s pályázaton is részt vesznek.

Zárásképpen az akadémiai rendszerről is szólt.

A jövőben a szövetségek felügyelik majd szakmailag az akadémiákat, nem az államtitkárság. Hangsúlyt fordítunk a fejlesztésre és a mérésre, valamint a teljesítményre és a beválásra.

Korábban az alábbi témában hallgathattak meg beszélgetést a résztvevők a konferencia délutáni programjának nyitányaként. Két év múlva Los Angeles: mit vár a Magyar Olimpiai Bizottság az új sportirányítástól, mit vár az új sportirányítás a MOB-tól? Olimpia Budapesten?

„Az új kormány új feladatokat tűzött ki az államtitkárság elé. Hovatovább ez az egyik oka, hogy lesznek bizonyos változások, a másik pedig szakmai ok, mert én azt gondolom, hogy az olimpiai csapatnak a támogatása és az olimpiai szakmai döntések meghozatala az olimpiai bizottság feladata. A Testnevelési Egyetem a magyar sport egyik tudományos bázisa és háttere, ezért a tudományos résznek itt kell lennie, az OSEI, azaz a Sportkórház pedig a sportegészségügyi hátteret adta mindig is a magyar sportnak, ezért ez a rész hozzá tartozik” – mondta Kálnoki-Kiss Attila.

Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke így folytatta:

„A politikai változások egyúttal mindig nagy változásokat hoznak a magyar sport életében is. Ez alapvetően nem jó a sport számára, és ezt ki kellene küszöbölni. Helyette a politikától független rendszerek kialakítására, és ezzel együtt a hosszú távú kiszámíthatóságra kellene törekedni.

A mi felelősségünk, hogy a TF-vel és az államtitkársággal közösen fejlesszük a tudományos hátteret az eredményességünk érdekében. Rengeteg feladatunk van Los Angelesig, de azt mindenképpen tisztázni kell, hogy bizonyos jogosítványok egy helyen legyenek a jövőben. Fontos, hogy amelyik intézmény adja a pénzt, az is ellenőrizhesse is a sportági szereplőket – jelenleg nem teljesen ez a helyzet.

Gyulay a budapesti olimpiai rendezés kapcsán ezt mondta:

„Sokunk közös álma a magyar sportban, hogy Budapest egy nap olimpiát rendezhessen. Azt hiszem, ez az a cél, amely az egész országot képes lehetne egyesíteni, egységesíteni. Ebben a folyamatban jelenleg az előzetes beszélgetések zajlanak a NOB-bal, és ennek a folyamata 2027 márciusáig tart, majd ha ezután bekerül Budapest a szűkített listára, akkor kezdődhet meg a stratégiai egyeztetés és tervezés a jelentkezési folyamat következő lépéseként."

A délelőtti programot záró pódiumbeszélgetés középpontjában a szabadidősport állt. A lakossági aktivitás növelésének lehetőségeiról, valamint az élsport bázisának piramiselven alapuló kiszélesítéséről Dörnyei Kristóf, a sportért felelős államtitkárság aktivitásért felelős főosztályvezetője, Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda ügyvezetője, Oláh Dávid, a Magyar Labdarúgó Szövetség klubfejlesztési osztályvezetője, valamint Juhász Péter Tibor, az OTP Bank marketing- és kommunikációs igazgatója cserélt gondolatokat.

Dörnyei Kristóf visszautalt a Pósfai Gábor belügyminiszter által is közölt adatra, mely szerint a magyar lakosság megközelítőleg fele soha nem sportol. Elmondta, hogy a megkérdezettek legnagyobb százaléka ennek okát a motiváció hiányában látja.

„Az elsődleges feladatunk, hogy ezen változtassunk.

Társadalmi normává szeretnénk tenni, hogy sportolni fontos” – jelentette ki.

Kocsis Árpád külön megköszönte, hogy a szabadidősport is szerepel a konferencia programjában, mert tapasztalata szerint általánosságban nagyon kevés figyelmet kap a terület.

Abban nagyon jók vagyunk, hogy kimenjünk a meccsre szurkolni, de másnap már nem vesszük rá magunkat a sportolásra. A mozgás hiánya nagyon sok és nagy egészségügyi kockázattal is jár, szükséges lenne megváltoztatni az emberek hozzáállását” – vélekedett.

Oláh Dávid hangsúlyozta, az MLSZ számára természetesen cél a minél több profi labdarúgó nevelése, de mellette nem szeretnének megfeledkezni azokról a fiatalokról sem, akikből nem lesz kiemelkedő játékos.

„Szövetségi és klubszinten is felelősséggel tartozunk azokért a gyerekekért is, akikből később szabadidős sportoló lesz. Szeretnénk, ha minél több növendék kezdene sportolni, de azt tapasztaljuk, hogy ennek érdekében inkább a szülőkre kell hatni” – mondta.

Juhász Péter Tibor az ide kapcsolódó matketingbe engedett betekintést. Az elérések tekintetében többek között beszélt az élsport és a szabaidősport közötti különbségekről is.

Ezt megelőzően Szántó Dávid sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár beszélt a sportlétesítmények gazdaságos fenntartásáról, illetve a nemzetközi sportesemények rendezéséről. Az előadását azzal kezdte, hogy mindkét említett területen

az új sportkormányzat négy fő vezérlőelve. A sportlétesítmények helyzetéről az alábbit mondta:

„Az mindenképpen pozitívum, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben párját ritkító létesítmények sora épült idehaza, ami igazi vagyon, de ezzel jól is kell gazdálkodni. Szeretnénk megnyitni a meglévő létesítményeinket, jól és hatékony kihasználni ezeket, így a lakosság számára is sokkal inkább elérhetővé tenni.

Éppen ezért először a már folyamatban lévő, korábban eldöntött felújításokat leszámítva nem is tervezünk újabb nagy létesítményberuházásokat. Természetesen, mindenki szeretne új létesítményt, de a hasznosításra, a fenntartásra, az üzemeltetésre már nem igazán szoktak gondolkodni a sportszervezetek.”

A versenyrendezések kapcsán pedig Szántó kiemelte:

„Szeretnénk objektív kritériumrendszert bevezetni, hogy a jövőben milyen nemzetközi sporteseményeket rendezünk Magyarországon.

Az előadás után hasonló témákban – Petur András, a Sport Tv műsorvezetője moderálása mellett – pódiumbeszélgetés következett, amelyen Szántó Dávid mellett Dala Tamás, a Nemzeti Sportügynökség vezérigazgató-helyettese, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gergely István, a Budapesti Honvéd SE ügyvezető elnöke, Novák András, a Magyar Kézilabda Szövetség operatív igazgatója vett részt.

Gergely István a hatékony létesítményfenntartás kapcsán vázolta a Honvédban működő modellt.

És ez mit is jelent? Abból tudjuk fenntartani például az atlétikapályánkat, hogy a versenyzők edzésidején kívül is maximálisan hasznosítjuk a kapacitásainkat a szabadidősportolók, a civilek számára. Az ő befizetéseikből is tudjuk valójában üzemeltetni, karbantartani a pályáinkat. Éppen ezért az edzőinktől például azt kérjük, hogy rövidebb idő alatt hatékonyabban végezzék el a munkát."

Szóba került az is, hogy önkormányzatoknak szükséges-e arra törekedniük, hogy nyereségesen üzemeltessék a sportcsarnokokat és uszodákat.

Mert, ha a profitorientáltság a szempont, ebben az esetben jó eséllyel kiszorulnak a gyerekek és az utánpótlássport” – mondta Gémesi György.

A rendezvényen korábban Pósfai Gábor – sportot is felügyelő – belügyminiszter osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

„Ma pont féléve alakult meg az új kormány, sok mindent örököltünk és

– kezdte Pósfai. – Az eddig kapott visszajelzéseket két nagy csoportba lehet sorolni. Az egyik, hogy nem történik semmi, a másik, hogy miért kell ennyi mindenen változtatni.

A belügyminiszter elsőként a sportfinanszírozással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állami sportirányítás 2027-ben 453 milliárd forintot szán a magyar sportra. Pósfai szerint ebbe az összegbe minden olyan terület belefér, ami korábban is eredményesen működött, ezen felül a kereten belül új prioritások is kitűzhetőek. Ezt követően kitért a magyar sportra legnagyobb hatást gyakorló két változásra, a tao kivezetésére, valamint az ekho-adózás módosítására.

Az “Aktív Magyarország, aktív magyarok” pontban kiemelte, hogy a felmérések alapján a magyarok 46 százaléka soha nem sportol, 24 százaléka pedig egyáltalán nem mozog. Elmondta: egyik fő küldetésük, hogy ezen változtassanak, majd beszámolt arról, miként igyekeznek megőrizni a versenyport eredményességét és felhívta a figyelmet az utánpótlás- és az iskolai sport erősítésének fontosságára.

– jelentette ki, és hozzátette: „Meg fogjuk tartani a mindennapos testnevelést.”

A sportlétesítményekre áttérve elmondta, hogy egyik fő feladat a rendelkezésre álló 15 ezer milliárd forintnyi infrastruktúrát gazdaságosan működtetni és hosszútávon megtartani, de megjegyezte, akadnak nyereségesen nem működtethető létesítmények is. Közölte, hogy az elsődleges szempont a sportesemények költséghatékonyabb rendezése is, ide kapcsolódóan a pályázatok elbírálására új kritériumrendszert dolgoztak ki. A belügyminiszter a beszéd végén a sportirányítás és szabályozás törvényességének fontosságára hívta fel a figyelmet.

(Kiemelt képünket készítette: Vasas Attila)