Érmes átmenet

Egy arany- és két ezüstérmével a székesfehérvári junior öttusa-világbajnokság legeredményesebbje lett Demeter Gergely. A Volán Fehérvár öttusázója utolsó évét töltötte ebben a korosztályban, jövőre már az erős felnőtt mezőnyben kell helyt állnia, de úgy érzi, megkönnyítette helyzetét a jól sikerült vb.

reb – Egy hónappal ezelőtt, a szófiai Európa-bajnokságon egyetlen érmet sem szereztek, most viszont egy arany- és két ezüst a férfiak mérlege. Minek köszönhető ez a változás?

– Nem tudok pontos választ adni. Már Bulgáriában is mindent megtettünk, de valahogy nem jött ki a lépés. Most biztosan az is segített, hogy hazai közönség előtt versenyezhettünk, és mindannyian képesek voltunk hozni a tudásunk legjavát. Kint eléggé problémás volt a lovaglás, itthon viszont ismertük a lovakat, melyikkel hogyan kell bánni. Ráadásul itt voltak a lovaglóedzőink, együtt melegítettünk – így azért könnyebb volt. – Erővel hogy bírta a hat nap alatt három verseny terhelését? – Az egyéni döntő után nagyon elfáradtam, köszönhetően a nagy melegnek is. Ráadásul – talán túlerőltetés miatt – beállt a derekam, fájt a hátam. Szerencsére, a váltóig két napom volt pihenni. Masszázs, krémek és tapasz segített, így a zárónapon leginkább a vívásban éreztem, hogy valami nincs rendben. Még futáskor zavarhatott volna, de karnyújtásnyira volt tőlünk az érem, egyszerűen nem volt időm azon gondolkozni, hogy bármi bajom van. – A néha pokoli meleget viszont valószínűleg nem lehetett figyelmen kívül hagyni. – Volt már pár versenyem, ahol nagy volt a hőség, ennek ellenére nehezen szoktunk hozzá. A váltó napján már jobban járt a szél, de az egyéni döntőben, főleg a lovaglásban és futásban,  szenvedtünk… – Azt hogy viselte, hogy a kétszeresen is hazai pályán nyilván mindenki eredményt várt? – Székesfehérváron gyakran rendeznek világversenyt, így nem volt ismeretlen a helyzet. Persze, belül megvolt az ösztönző erő, hogy hozni kellene valamit, de ezt igyekeztem kizárni. Egyéniben még a vébé előtt reméltem magamtól az érmet, nagy öröm, hogy a második hely mellett a csapattal a dobogó tetejére tudtunk állni. A váltó talán meglepetés volt, hiszen egész nap nem úgy álltunk, hogy abból érem lesz. Ehhez képest, hiába múlt nagyon kevésen, hat ponton az arany, abszolút nem vagyok csalódott vagy szomorú. Én voltam a befutó ember, és tudtam, hogy a francia srác jobb nálam, még nem vagyok annyira klasszis, hogy lefussam. – Jövőre már a felnőttek között kell bizonyítania. Tart az átmenettől? – Ezt így nem mondanám, de biztosan nem lesz könnyű, hiszen van négy nagyon erős versenyző, márpedig éppen ennyien indulhatnak a világversenyeken. Nehéz lesz bárkit kiszorítanom, de azt itthoni viadalok majd eldöntik, mire vagyok képes. Az biztos, azért az, hogy ilyen jól sikerült a junior-világbajnokság, megkönnyíti a helyzetemet. – Az idei felnőtt Eb-n ott volt, a világbajnokságon számolnak Önnel? – Tudtommal Tibolya Péter felépül, így nem hiszem, hogy helyem lesz a keretben. Jövő héten még ott leszek a tatai edzőtáborban, hogy segítsem a felkészülésüket, de utána jöhet a pihenés. Fotók: Volán Fehérvár, facebook.com