Az ajánlás hatása – jóval több fiatalperc az NB I-ben
Húsz százalékkal nőtt a fiatalpercek száma az előző évadhoz képest a labdarúgó NB I-ben. Az MLSZ ajánlása jelentős szerepet játszott abban, hogy összesen több mint 44 ezer percet szerepeltek a 2005-ben vagy annál később született futballisták a hazai élvonalban.
Viharosan indult a labdarúgó NB I 2025/26-os évada, mert a csapatok egy része sérelmezte, hogy az MLSZ túlságosan későn jelentette be az új magyar- és fiatalajánlást, amelynek értelmében a szponzori és reklámbevételek visszaosztásából klubonként járó 500 millió forintos támogatást akkor kapják meg az együttesek, ha folyamatosan legalább öt magyar, köztük egy 2005. január 1. után született játékost a pályán tartottak.
Ez praktikusan azt jelentette, hogy a korábbi ajánlás – legalább 1485 perc – kétszeresét, harmincháromszor kilencven percet, azaz 2970-et kellet teljesíteniük a kluboknak, ráadásul úgy, hogy a folytonosságot is őrizniük kellett.
Amennyiben egy játékos végigjátszotta a mérkőzést, a hosszabbítás mértékétől függetlenül 90 percnek számoltuk, a ráadásban becseréltekhez pedig 1 percet írtunk. Azokat a 2005. január 1. után született futballistákat vettük figyelembe, akiknek van magyar állampolgárságuk (is). Jelen cikkben az NSMI elvárásaival nem, csak az MLSZ ajánlásával foglalkozunk.
ez az előző évad 36 895 percéhez képest húsz százalékos emelkedés. A növekedés nyilvánvalóan nem független az MLSZ ajánlásától.
A tizenkét élvonalbeli együttes közül nyolc betartotta a fiatalokra vonatkozó ajánlást, míg az Újpest, a Zalaegerszeg, a Nyíregyháza és a zsinórban hét bajnoki cím után ezüstéremmel záró Ferencváros nem. Fordulónként átlagosan 1349 fiatalpercet regisztrálhattunk, ami 238-cal több mint az előző kiírásban.
a második a Puskás Akadémia lett 5888 perccel, a harmadik pedig a Debrecen 4853-mal. Az utolsó fordulókban a fiatalpercek szempontjából jól hajrázott a kieső Diósgyőr, és 4396 perccel végzett, míg szintén 4000 perc fölé jutott a Kisvárda (4150) meg a bajnok Győri ETO (4091). A következő évadot az NB II-ben kezdő Kazincbarcika fiataljai 3865 percet gyűjtöttek, míg a bronzérmes paksiak 3458-at.
Az ajánlást nem teljesítők közül az Újpesttel (2644 perc) kapcsolatban érdekesség, hogy az első tizenegy fordulóban egyetlen perc lehetőséget sem adott az utánpótláskorúaknak, a ZTE (1932 perc) pedig a 18. és a 30. forduló között hirdetett fiatalstopot. A Nyíregyházában 1670 perc jutott az ifjúságnak, míg az FTC-ben csupán 1622.
Egyetlen percet sem hagyott ki az évadban, tehát 2970 percet védett a Kisvárda ukrán korosztályos válogatott kapusa, Ilja Popovics, aki megfelel a fiatalajánlásnak, ugyanis van magyar állampolgársága. Őt követi a DVSC 21 esztendős középpályása, Szűcs Tamás, aki harmincegy meccsen 2658 percet szerepelt.
A Puskás Akadémia védője, Markgráf Ákos 2609, a Paks támadó középpályása, Horváth Kevin 2315 percet volt pályán.
Őt a debreceni Cibla Flórián követi a sorban: öt gól, két assiszt a mérlege. Egyaránt négyszer talált be a 19 éves, MTK-s Németh Hunor, az évad közben Paksról Diósgyőrbe szerződött, 21 esztendős Pető Milán, valamint a Zalaegerszegről Kazincbarcikára igazolt, szintén 21 éves Klausz Milán.
A bajnokságban a harmadik legtöbb kapott gól nélkül lehozott mérkőzés a kisvárdai Popovics nevéhez fűződik – kilenc alkalommal tartotta nullán az ellenfeleket. Nála csak a bajnok Győr kapusa, Samuel Petras és a zalaegerszegi Gundel-Takács Bence ért el „clean sheetet” többször – mindketten tízszer. A 20 éves kazincbarcikai Juhász István Bence négyszer, a vele egyidős debreceni Erdélyi Benedek háromszor nem kapott gólt.
A 2025/26-os kiírás legfiatalabb bemutatkozója a 16 évesen 1 hónaposan és 7 naposan debütáló MTK-ígéret, Andrej Vasiljevic volt. Az utolsó fordulóban lépett pályára először a 17 éves DVSC-játékos, Szakál Dénes és az MTK-ban Görög Vincent is. A legfiatalabb gólszerző, az akkor még csak 17 esztendős, paksi Galambos János, aki ollózva talált be a Kisvárda ellen 2025 novemberében.
(Kiemelt képünk fotósa: Czinege Melinda/Nemzeti Sport)
