Győzelmekkel rajtolt a budapesti akadémia

Az ünnepélyes tanévnyitót ugyan péntek este tartották mag a budapesti kézilabda-akadémián, a fiú- és a leánycsapat már aznap bajnoki serdülőmérkőzést játszott, sikeresen.

reb „Hiszem, hogy mindannyian elindultatok azon az úton, amely az élsportolóvá váláshoz vezet. Tudjuk, hogy nagyon nehéz lesz, de kívánom, hogy elismert sportolók és sikeres emberek legyetek” – ezekkel a mondatokkal kezdte a tanévnyitót Szabóné Balog Judit, a budapesti kézilabda-akadémia fiúcsapatának edzője az egybegyűlt játékosok és szülők jelenlétében. A balatonboglári nemzeti akadémiához szoros szakmai programmal kapcsolódó budapesti intézmény még júniusban kezdte el kiszemelni a fiú- és leánycsapatot alkotó játékosokat (erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat), a sikeres felmérés eredményeként pedig már öt hete készül közösen az együttes. Nemcsak a pályán közös az életük, hanem az iskolában is, hiszen a nagy többség a terveknek megfelelően a Kovács Pál Gimnáziumba jár, a fiatalabbak pedig a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolába. „A kézilabdával vagytok többek az egyébként szintén értékes iskolába járó fiataloknál. De tanuljatok rendesen, és ne felejtsétek el, bármennyit is edzetek, a kettő igenis összeegyeztethető. Később pedig örülnék, ha minél többen jönnétek a TF-re” – adta útravalóul dr. Sós Csaba úszó-mesteredző, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tanszékvezetője (az akadémia együttműködik a TF módszertani központjával).

A tanévnyitó hivatalos része után alkalmunk volt pár szót váltani a két edzővel, Szabóné Balog Judittal és Ökrös Csabával, a lányok felkészítőjével. Elbeszélésükből kiderült, hogy egyik társaság sem homogén, vannak nagyon ügyes játékosok, de olyanok is, olyanok is, akiknek a képességfejlesztésére a megszokottnál több energiát kell fordítani, de megéri, mert kiváló a testalkatuk és nagyon jó a mentalitásuk. „Heti hétszer-nyolcszor edzünk, ami nagyon sok. De nemcsak kézilabda szerepel a repertoáron, ebben van úszás, mozgáskoordináció-fejlesztés is, nem akarjuk, hogy néhány év múlva utáljanak kézilabdázni – mondja Ökrös Csaba. – Az edzésterv kialakításában az a legnehezebb feladat, hogy olyat állítsunk össze, amely a a különböző felkészültségi szinteket képviselő társaság minden tagjának megfelel. Szerencsére, nem elrontott dolgokat kell javítani, így lépésről lépésre haladhatunk az elképzelt úton. Mindenkiben látjuk a fantáziát, tehetségesek, és jó tulajdonságaik vannak. Márpedig az a cél, hogy élvonalbeli játékosokat neveljünk.” A fiúk trénere, Szabóné Balog Judit is hasonlóan látja csapatát. „Szeretnénk, ha évek múltán is mércének éreznék azt, amit itt, az akadémián együtt végigcsináltunk. Hogy értékes legyen az, ha valaki innen került ki. Az a legfőbb cél, hogy NB I-es szintű játékosokat adjunk a sportágnak, így hangsúlyt helyezünk az egyéni képzésre. Ugyanakkor a csapat sikere nélkül ez kevés lenne, így az éremnek ezt a két oldalát össze kell egyeztetni.” Máris mutat valamit az ötheti közös munka értékéből, hogy a fiú- és leánycsapat egyaránt fölényesen nyerte első mérkőzését az országos serdülő-bajnokságban.