Kemény Dénes: Csak képzett edzőket alkalmazzunk!
Az edzői szakma kilátásairól szólt az utolsó pódiumbeszélgetés a Testnevelési Egyetemen tartott Merre tovább, magyar sport? című konferencián.
Mint arról beszámoltunk, hatalmas érdeklődés mellett zajlott le az Utanpotlassport.hu-t működtető MediaBook Kiadó szervezésében – a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem közreműködésével – a Merre tovább, magyar sport? című egész napos konferencia a TF-en. A fórumon a hazai sportirányítás vezérkara mellett szövetségi és klubvezetők, sportszakemberek sora vitatta meg, milyen irányba haladjon a sportélet a jövőben.
Az edzői szakma kilátásairól szólt nap utolsó pódiumbeszélgetés, amelyen részt vett Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora, Kemény Dénes,vízilabda szövetségi kapitányként háromszoros olimpiai bajnok tréner, a Magyar Edzők Társasága mesteredzői kollégiumának vezetője, valamint Szász Emese olimpiai bajnok párbajtőrvívó, a Vasas szakosztályának társelnöke, a moderátor Petur András, a Sport Tv műsorvezetője volt.
Sterbenz a képzésről azt mondta:
„A 2000 és 2014 között keletkezett hiányt, azt hiszem, mára többnyire sikerült orvosolnunk,
A lényeg, hogy a képzés maradjon a felsőoktatásban, ugyanis a sportolók, gyerekek felkészítése felelősségteljes feladat, nem elegendő a gyorsan megszerzett alapképesítés. Aki a Kiemelt Edző Programban részt vesz, azt be kell vonni az edzőképzésbe az egyetemen, illetve a gyakori mérés és hatáskövetés pedig elengedhetetlen a trénerek esetében is.”
Majd azzal folytatta, hogy az utánpótlás-nevelés eredményességét nem lehet egyéves ciklusokban megítélni.
„Legalább négy, de akár nyolc-tizenkét éves időtávon kell mérni az edzői munka hatását” – mondta a TF rektora.
Szász hozzátette, fontos, hogy megtalálják azokat a vívókat, akik nem lesznek sikeres sportolók, de a gyerekeknek tudnak segíteni.
„A Vasas ebben partner volt, több ilyen fiatal, akár képesítés nélküli edző dolgozik nálunk. Hiszek abban, hogy életpályamodellt kell adnunk, és érdemes ebbe ennyi időt és energiát fektetni. A helyes technikai alap és a korábbi nagy edzők tudásának továbbadása meghatározza a későbbi lehetőségeket” – fogalmazott a Vasas szakosztályvezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy
ugyanúgy fontos, hány gyerek marad hosszú távon a sportágban, ők mennyire érzik jól magukat a közegben.
Kemény némi kritikát fogalmazott meg az elmúlt rendszerrel kapcsolatban.
Majd az edzőszakmával kapcsolatos észrevételeivel folytatta.
„Amikor régebben a nyolcórás munka után a mínuszokban edzéseket tartottak emberek, nem volt kérdés, hogy a lelkesedésük adott. Viszont onnantól, hogy megjelent a szemmel látható összeg az utánpótlásban is, már nem biztos, hogy a lelkesedés az egyetlen szervezőerő. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a klubok és a szövetségek nem engedhetnek képesítés nélküli edzőket a gyerekekhez. Ha valami bajunk van, diplomás sebész műt. Édesapám annak idején még azt is megkérdezte, hányasra vizsgázott az orvos, mielőtt betolták a műtőbe. Szerintem kell annyira tartanunk magunkat, hogy csak képzett edzőket alkalmazzunk.”
Arra is felhívta a figyelmet a vízilabda-válogatottat három olimpiai aranyig vezető szövetségi kapitány, hogy a sporteredmények mögött részben az edző személyisége áll.
„A tanulható módszerek és információk ma már széles körben hozzáférhetők.
Szász Emese természetesen a gyerekek sportolása mellett érvelt.
„Ha a szülők internet- és kütyümentes helyre szeretnék vinni a gyerekeket, akkor a sportteremben vagy -pályán lesz a legmegfelelőbb helyen. Persze ott fenn kell tudni tartani az érdeklődést, folyamatosan izgalmas feladatokkal kell előállni, hogy szeressenek oda járni.”
Sterbenz a testnevelés-oktatásról is beszélt.
„Azt szoktam mondani itt a TF-en, hogy mi vagyunk a túlélők, a kisebbség, akiknek még volt olyan tanára, akire felnézett. A mindennapos testnevelésnél fontosabb cél, hogy minden gyerek találja meg az örömét a mozgásban, a sportban.”
Petur András szóba hozta a safeguarding témakörét, Szász így reagált:
„Azt gondolom, időszerű lenne, hogy az edzők és további szakemberek mentális támogatást, pszichológiai segítséget kapjanak. Talán a borzalmas esetek egy része elkerülhető lenne, ha a pszichológus észrevenne valamit.”
Kemény pedig azt mondta:
„Sajnos a magyar edzői kultúrában nincs meg az, hogy a szakembereket is pszichológus szűrje.
(Kiemelt képünkön: Kemény Dénes Fotó: Vasas Attila)