A világbajnoki selejtezősorozat kudarca nyomán, ahogy megszoktuk, a figyelem az utánpótlás-nevelés problémai felé (is) fordul. Csányi Sándor MLSZ-elnök sajtótájékoztatóján – sok egyéb mellett – az is elhangzott, hogy tervezik az edző- és utánpótlás-képzés reformját.
UP-info A románok elleni bukaresti meccs (0-3) kilátástalan játéka és a hollandoktól elszenvedett kiütéses vereség (1-8) után az szövetség vezetősége helyzetértékelő sajtótájékoztatót tartott, amelyen a honlapunk profiljába tartozó, utánpótlással kapcsolatos kérdések is hangsúlyosan kerültek szóba. (Korábban már terjedelmes összeállításban foglalkoztunk a hiányosságokkal.)
„Olyan klubok kapnak jelentős utánpótlás-támogatást, ahol csak néhány hazai játékos szerepel. Szerintem ahol állami pénzt használnak fel, nem hagyhatjuk tétlenül, hogy a magyar fiatalok elvesszenek a sportág számára. Szeretném elérni, hogy ahol nem nevelődnek ki olyan játékosok, akik képesek bekerülni a felnőttcsapatba, ne kaphassanak támogatást. Vagy ahol nem tudnak bizonyos játékpercet játszani, váljanak szabadon igazolhatóvá. Ebben rendet kell tenni" – jelentette ki Csányi Sándor. Elhangzott, hogy az átláthatóság érdekében felkérnek egy belga céget: végezze el az utánpótlás-műhelyek és az akadémiák felmérését. Ismét leszögezte az elnök, hogy a mostani bajnoki szezontól az élvonalbeli csapatok 25-ös keretében 8, jövőre 12, azután 13 játékosnak hazai nevelésűnek kell lenni.
A honi labdarúgás rákfenéje az edzőképzés, a megfelelő tudású szakemberek hiánya: az elnök elmondta, amikor átvették az irányítást, az előbbi olyan katasztrofális helyzetben volt, hogy úgy tűnt, az UEFA elveszi hazánktól a licenckiadási jogot. Azért is kapott megbízatást a képzés irányítására Szalai László, hogy munkája nyomán nagyobb teret nyerjen az utánpótlásedzők oktatása. Lesz UEFA C-diploma, enélkül a jövőben senki nem vállalhat munkát az utánpótlás-nevelésben.
A fejlesztés, a tömegesítés folytatódik: a TAO-pénzből az MLSZ 11,3 milliárdot használ fel a 2013-14-es szezonban, ebből hárommilliárd jut az amatőr csapatok díjcsökkentésére, 2,5 milliárd a Bozsik-programra, 4,8 milliárd az iskolai pályákra.
Nyilasi Tibor sportigazgató szerint sok esetben hiányzik plusz a fiatalokból. Úgy látja, a 12-15 év és a 15-19 év közötti időszak a kritikus, az ebben a korban kapott képzésbe mindenképpen bele kell nyúlni. Kiemelte, a szakemberek nem mindig fogékonyak a változásra, nem feltétlenül akarnak tanulni, itt szintén változásra van szükség.
Szalai László, az edzőképző központ igazgatója csakis a legmagasabban kvalifikált szakembereket engedné a gyerekek közé.
„Mindenki ért a focihoz, a fiatalok neveléséhez. Hogy mennyire jól értünk a neveléshez, az mindennap látszik a buszokon, az utcákon – jelentette ki. – Gyakran azt mondják, minden magyar edző fogalmatlan. Az általánosítás nagyon veszélyes dolog, ettől függetlenül az elmúlt 13 év magyar edzőképzésében főként a pro-végzettségű edzőkre irányult a figyelem, a fiatalokkal foglalkozó trénerekre nem. Nem volt igazi számonkérés és követelmény sem, és az utánpótlás edző igazán azt sem ismerhette, mit nem tud."
Szalai állította, hogy felülvizsgálták a rendszert, az 5-13 évesek nevelésére helyezték a hangsúlyt, ugyanis a fő problémák itt vannak. Tanfolyami rendszert vezetnének be, 2020-ig az edzők számának növelése mellett a minőségre helyeznék a hangsúlyt. Januártól a németekkel, a hollandokkal és spanyolokkal egyeztetve átalakították a tematikát az A-, B- és pro képzéseknél.
– Alaposabb szűrésen keresztül próbáljuk megszabni, kik dolgozhatnak az utánpótlásban. Nem biztos, hogy jó edző lesz, aki kétszáz meccset játszott az NB I-ben. Ahogy a játékosok esetében van érési folyamat, az edzőknél is kell, hogy legyen. Amíg én irányítom az edzőképzést, ez nem számíthat. Csak azt engedem ki gyerekek közé, akinek a kezébe a saját gyerekemet is adnám. Ez lehet, sok embernek nem tetszik, de ezen az úton megyünk tovább."
