Labdával kerek a világa

A Bundesliga-próbajáték nem jött össze, ám helyette elindult a budapesti szabadstílusú labdarúgó Európa-bajnokságon, amelyen ötödik helyezést ért el. Gőzerővel tanul az érettségire, hogy a Testnevelési Főiskolán tanulhasson tovább. Mindemellett az MTK felnőtt csapatával edz. Újvári Izabella 18 éves, de nem a hozzá hasonló korú tinik gondtalan, bulizós életét éli.

Nagy-Pál TamásÚjvári Izabella történetével tavaly ismerkedhettek meg olvasóink. Az akkor 17 éves lány mesélt arról a vágyáról, hogy labdarúgó lehessen. A tehetsége megvolt hozzá, a világ legerősebb női bajnokságának számító Bundesligába is hívták próbajátékra, de sorozatos sérülések hátráltatták, így orvosai azt tanácsolták neki: hagyjon fel az élsporttal. Izabella azonban nem adta föl és már az MTK felnőtt csapatának labdarúgója. – Szinte napra pontosan egy éve nyilatkoztál honlapunknak. Tele voltál tervekkel, álmokkal. Mi történt veled azóta? – Egy éve? Így rohan az idő? – Bizony. – Jelenleg az érettségire tanulok. A TF-en szeretnék továbbtanulni, úgyhogy az emelt szintű testnevelésvizsgára készülök gőzerővel. – És a futball? Összejött-e például a próbajáték a Bundesligában? – Sajnos meghiúsult, de erről nem is nagyon szeretnék beszélni. Fűt-fát ígértek, de nem lett belőle semmi. Ennyi legyen is elég. Továbbléptem, és most már örülök, hogy így alakult. – Egészséges vagy? Derékproblémáid voltak akkoriban, volt olyan orvos, aki azt tanácsolta: hagyj fel sportolással. – A derekam szerencsére sokkal jobb lett. Most viszont a térdemmel vannak problémáim. El kell mennem egy specialistához, hogy megnézze. Olyan helyre viszont nem szeretnék menni ahol nem vesznek komolyan, és megint azzal a szöveggel intézik el a dolgot, hogy hagyjam abba. – Azóta sem fejezted be. Sőt, elkezdted a szabadstílusú futballt is. – Igen. Megismerkedtem egy sráccal, aki a Vörösmarty téren freestyle-ozik rendszeresen. Néha összefutottunk és együtt gyakoroltunk. Nem ment rosszul a dolog, gyorsan tanultam a trükköket. – Hogyan kerültél a budapesti Európa-bajnokságra? – A világbajnok Kovács Peti hívott el. Mindössze egy héttel az esemény előtt tudtam meg, hogy indulok. Ráadásul beteg is voltam, így kevés időm maradt a felkészülésre, de vesztenivalóm nem volt. Ötödik lettem a nők között és bár nem volt túl sok induló, teljesen elégedett lehetek az eredménnyel. – Szász Kitti mit szólt hozzád? – Már az Eb előtt is találkoztunk. Azt mondta, ahhoz képest, hogy keveset foglalkoztam a szakággal, egész ügyes vagyok, és Magyarországon nem ismer másik lányt, aki így bánna a labdával. – A hagyományos focival sem szakítottál, olyannyira, hogy az MTK felnőtt játékosa lettél. Hogyan kerültél a kék-fehérekhez?

– Ott játszik Demeter Réka, aki körülbelül két éve hívott, hogy menjek velük edzeni, de a meglebegtetett külföldi próbajáték esélye miatt nem éltem a lehetőséggel. Most én kerestem meg Rékát, hogy áll-e még az ajánlat. Beszélt az edzővel, Medgyes Péterrel, aki elhívott az első januári alapozó edzésükre. – Ezek szerint jól sikerült. – Annyira nem. Az első edzést nem éreztem valami jónak. Peti bá viszont azt mondta, hogy nincs ezzel semmi gond, először vagyok ott, a csajokat sem ismerem. Egy-két hónap múlva leülünk és megbeszéljük a továbbiakat. Azóta úgy érzem, fejlődtem. Járok az edzésekre, edzőmeccsekre szorgalmasan, mint a kisangyalok. – Még mindig Gödöllőről? – Igen, nagyon fárasztó. Reggel 7-kor elmegyek itthonról és este 9-re érek haza. – Akkor szórakozásra nem marad sok idő… – Még a freestyle focira sem, pedig nagyon szeretnék foglalkozni vele. Így is le kellett mondanom mostanában a barátokról. Ha nagy ritkán van egy kis időm, akkor azt a családommal és a párommal töltöm. Szponzor is kellene ahhoz, hogy el tudjam kezdeni rendszeresebben és komolyabban a trükkök tanulását. – És mik a terveid az MTK-val? – A tavasszal már nagyon szeretnék a bajnokságban játszani. Megelégednék eleinte még húsz percekkel is. Ahhoz hogy ez több legyen, nekem kell tennem, és teszek is! Minden energiámat, erőmet és időmet erre fordítom. Az a célom hogy minél tovább jussak. Jó helyen vagyok, jól érzem magam és a csajok is nagyon ügyesek. Peti bá remek edző, de mint szerintem mindenki, én is úgy vagyok vele, hogy szeretnék a későbbiekben még feljebb lépni. Ameddig csak tudok!