Műtét és váltás után

A tizenhét éves, bajnok vegyesúszó, György Réka a Budapest Openen megtámadja a szintidőt. Műtét és klubváltás után ugyanis a nandzsingi ifjúsági olimpiai szereplést tűzte ki célul.

reb Augusztusban még tagja volt a hatfős úszóválogatottnak, amely sportág hazai történetében először vehetett részt junior-világbajnokságon, azóta viszont kicsit eltűnt a szem elől a 17 éves György Réka. A számára 9. (400 vegyes) és 10. helyet (200 vegyes) hozó világverseny után ugyanis nem csak pihenés miatt maradt távol a víztől. Bár a találkozót először a TF uszodájához beszéltük meg, az ottani bombariadó miatt a közeli pláza egyik csendesebb részén mesél az elmúlt fél évről. Már a vb-felkészülés hajrájában állandó nátha kínozta (gyorsan hozzáteszi: nem fogja erre, hogy nem jutott döntőbe, inkább a felelősség és a jó szereplés vágya nyomta túlságosan), a vb után kiderült: műteni kell, orrpolipja van. Bár még egyezkedhettek volna az orvossal, hogy a felnőtt rövid pályás Európa-bajnokságon indulhasson, a családdal együtt úgy döntöttek, az egészség a legfontosabb. Az operáció után tornázhatott, ám medencébe csak december végén szállt, akkor is  könnyített edzéseken.

Igaz, ezt már nem a Kőér utca megszokott 33 méteresében tette, hanem a TF medencéjében. Tíz éve, 2004-ben a Spartacusban kezdett versenyszerűen úszni, és később ugyanott, de már a Kőbánya SC színeiben tempózott, ám úgy érezte, kell a váltás. – Korábban anyuék már mondták, hogy esetleg érdemes volna máshol megpróbálni, de nagyon szerettem a Kőbányában úszni, nem akartam elmenni – beszél a magántanulóként idén érettségire is készülő fiatal. – Aztán a világbajnokság után valami kattant bennem, és úgy éreztem, muszáj új helyen kipróbálnom magam. Nem volt könnyű döntés, fájt, de azt éreztem, ez kell ahhoz, hogy még sikeresebb legyek. Békében váltunk el Gyuri bácsival (Turi György vezetőedző, szakosztályvezető - A szerk.), bár biztos neki sem volt egyszerű. Az út pedig a TF-re és Egressy Jánoshoz vezetett. Ahogy mondja, más klub szóba sem jött. Már csak azért sem, mert ismerik egymást: Egressy dolgozott a Kőbánya SC-ben, edzette is, amikor nagyjából tizenkét éves volt. Bár a vizes tréningeket csak december végén kezdte meg, ősszel a csapattal tartott a dunaújvárosi edzőtáborba. Ott is érezte, befogadták a többiek. Mindenki kedves vele, annak ellenére, hogy idősebb, mint a többség. Érdekelt, mekkora változás volt átkerülni az ország legjobb klubjából (amely a Magyar Olimpiai Bizottság, a Decathlon és honlapunk „Az év műhelye”-díját is elnyerte 2013-ban) viszonylag kisebb egyesületbe. – Persze, tényleg kisebb, de itt is ifjúsági Európa-bajnok, Farkas Adél úszik, akivel tudunk segíteni egymásnak. Kőbányán Szilágyi Liliánával mentem tempót, itt pedig Adéllal. Itt is napi hat óra telik edzéssel, de több kilométert úszunk, nagyjából kettővel, és többet is technikázunk. Sokszor használjuk a teknőcöt (a technikajavító eszközt Széles Sándor alkotta meg – A szerk.). Néhány hónap alatt is sokat fejlődtem, érzem, jobban figyelek az apróságokra.

Már nagyon várta, hogy újra úszhasson, de a hosszú őszi kihagyás után csak fokozatosan állhatott vissza a kemény munkára. A mozgását szinte az alapoktól kellett újra összerakni, ez nagyjából sikerült, ahogy visszanyerni az erőt is. Ebben nagy szerepe van a februári tengerentúli edzőtábornak és annak, hogy alapozáskor reggel és délután is kilenc-kilenc kilométer volt a penzum… Ebből a szempontból is különleges a csütörtökön kezdődő Budapest Open. Ez az első verseny, amire komolyabban rákönnyítettek. A Komjádiban egyébként sok számot úszik, a megszokott 200 és 400 vegyes mellett mellen, háton és gyorson is vállal néhányat. – A verseny is jó jelzés lesz arra, hol tartunk a felkészülésben. Szeretnék már itt ifjúsági olimpiai szintet úszni, de ha nem sikerül, sem keseredem el, lesz még rá alkalom. Az idei fő cél eljutni Nandzsingba. Igaz, ezt a viadalt is augusztusban rendezik, mint tavaly a világbajnokságot. Akkor azért nem volt könnyű végignézni, hogy minden ismerős, barát nyaral és pihen, mi meg edzünk. De hát, aki erre tette fel az életét, annak el kell fogadnia. Emlékeztetem, nem lesz egyszerű repülőjegyet váltani a kínai metropoliszba, már most több mint húszan rendelkeznek idehaza szintidővel. Szomorkás mosollyal ért egyet: nagyon kevés, hogy csak négy-négy fiú és lány indulhat. De hát ahogy bíznak benne, ő is bízik magában, és abban, hogy ezúttal sem pihenéssel telik a nyár.