Fél hektár tatami

917 millió forintot költöttek idén, és a tervek szerint 2020-ig 11 milliárd forintot használ fel a magyar dzsúdó. A szövetség célja a minőségi létszám növelése és a saját infrastruktúra kialakítása.

Munkatársunktól Májusban több mint ötezer négyzetméter tatamit kapott a sportág, ami fél hektárt jelent, afféle mini birtok. Körülbelül ötszáz küzdőteret lehet kirakni ennyi szőnyegből. A szövetség nemcsak a versenysportot kívánja támogatni vele, hanem az iskolásokhoz is szeretné közelebb vinni a cselgáncsot. Nem egyszeri jutalomról van szó, hanem a sportágfejlesztési koncepció egyik fontos része valósul meg általa. „Nagyon kevés klubnak van önálló otthona – mondja Nagy György, a szövetség főtitkára. –  A legtöbb helyen minden edzés előtt és után ki-be pakolnak húszéves tatamikat, amelyek már-már balesetveszélyesek. Az új szőnyegekből 832 négyzetméter a tatai edzőtáborba került, 57 iskola között osztottunk ki ötven-ötven négyzetmétert, a többit a klubok kapták.” A szövetséghez október végén érkezett be a már korábban megítélt 917 millió forint. Azért csak ősszel, mivel akkorra zárultak le a közbeszerzési pályázatok, a pénznek azonban már megvolt a helye.

„Két fő részre lehet szétszedni ezt a pénzt. 415 milliót a sportág infrastruktúra-fejlesztésére szánunk, első körben a KSI, a Budapest Honvéd és az Újpest, vidéken pedig Miskolc és Cegléd részesül ebből a támogatásból. A fővárosi egyesületek a pénzből felújíthatják a létesítményüket, Cegléden pedig zöldmezős beruházás keretében, háromszáz-millió forintból vadonatúj sportcsarnok épül a magyar dzsúdónak. Mindenképp jogos, hogy ez Cegléden valósul meg, ebből a városból került ki két nagyon eredményes versenyzőnk, Szabó Brigitta és Ungvári Miklós is. Miskolcon is egy új aréna válik valóra, amit a cselgáncsozók más sportágakkal közösen használnak, közel hatvanmillió forintból”. Az éves támogatás másik részét az élősport használja – ez az adminisztrációtól a felnőttprogramon át egészen a műhelytámogatásig mindent felölel. Az arányokban azonban van némi különbség. „Jól érzékelteti a szövetség céljait - magyarázza a főtitkár -, hogy az adminisztráció fejlesztésére körülbelül tízmillió forintot, az utánpótlásra 73 millió forintot szántunk, a műhelyek támogatására pedig további 56 milliót. Nagyon fontos, hogy a sportág eljusson a gyerekekhez, éppen ezért az iskolai program keretében a dzsúdó része a mindennapi testnevelésnek is, illetve támogatjuk azokat, akik tanítás után tartanak cselgáncsoktatást az iskolákban.” Az a cél, hogy 2020-ig minden járásba eljusson a sportág. Ha a beruházások ilyen ütemben haladnak, ez el is érhető.