Kisebb labdát, rövidebb pályát és kevesebb játékost szeretne a nemzetközi szövetség, lehetőleg már a 2015-ös katari világbajnokságon is. A cél, hogy még követhetőbbé és élvezhetőbbé tegyék a vízilabdát. Kemény Dénes véleményét kértük.
Jegesy András Legutóbb 1995-ben, a junior világbajnokságon alkalmazták, hogy 25 méteres medencében, a jelenleg női pólóban használt méretű labdával, hatfős (5+1) csapatok játszottak. A javaslat még tisztázásra szorul, annyi azonban bizonyos, hogy a FINA (Nemzetközi Úszószövetség) már az augusztus 2-án kezdődő isztambuli junior-világbajnokság alatt beterjesztené.
Szeged, Kemény Dénes a TIK -ben . Fotó: Frank Yvette
„Sok próbálkozást láthattunk már a vízilabda megreformálására, ezúttal is erről beszélhetünk – mondja dr. Kemény Dénes, a magyar szövetség elnöke, a válogatottat háromszor olimpiai bajnoki címhez segítő szövetségi kapitány. – Azon a bizonyos '95-ös junior-vébén élvezetes mérkőzéseket láttunk, s már csak azért is tetszett, mert a magyar csapat nyert. Ezeket a szabályokat a tengerentúlon és Budapesten mi is teszteltük, de a tapasztalatok nem ítélhetőek meg egyértelműen, mivel ezek tét nélküli mérkőzések voltak. Az új szabályok fogadtatása is elég vegyes.”
A felvetést a női Világliga-szuperdöntő helyszínén, a kínai Kunshanban tették meg, és a legtöbben nem fogadták kitörő örömmel a tervezett változtatásokat. Volt, aki egyenesen azt hozta fel, hogy ezzel teljesen új sportágat kreálnának. Más azt, hogy mivel több lesz belőle, értéktelenebb lesz a gól. Megint mások a pozitív tengerentúli tapasztalatokra hivatkoztak. Tény, hogy az amerikai egyetemi bajnokságot 25 m-es medencében játsszák, és a statisztikák bizonyítják: több támadást láthatnak a nézők, ezáltal a mérkőzések is izgalmasabbak lettek. Ám Kemény Dénes szerint más szempontból is érdemes vizsgálni a dolgot.
„Attól még, hogy több támadás van egy meccsen, nem következik egyértelműen, hogy izgalmasabb is a mérkőzés. A játékot nehéz gyorsabbá tenni, mivel vízi sportról beszélünk, erre irányul a pálya lerövidítése, illetve a kisebb és könnyebb labda is. A FINA nagyon okosan elébe megy a változásoknak, mivel a szövetségben is tudják, hogy a vízilabdának haladnia kell a korral.”
dravucz_labdaval
A cél egyértelműen az, hogy a szabályokat a riói olimpián már alkalmazzák. Azzal, hogy eggyel kevesebb mezőnyjátékos kapna helyet a medencében a csapatok kerete 13-ról 11 fősre csökkenne. Ez azért lenne fontos, mert a szövetség az ezáltal felszabaduló olimpiai játékoshelyeket a női torna létszámának bővítésével kompenzálná. Így a jelenlegi húsz csapat helyett (tizenkét férfi- és nyolc női együttes– A szerk.) már egyenlő létszámban küzdjenek meg a hat kiosztható éremért, mégis ugyanannyi sportoló szerepelne, mint az előző játékokon. Kemény Dénes szerint fontos a diszkrimináció-ellenes elv, de a legfontosabb mégiscsak a néző.
„Jelenleg a sportág logikája szerint vezetik a bírók a mérkőzéseket, ami sokaknak nem érthető, jóformán csak a szakmabelieknek. Ez nem használ a vízilabdának. Minden olyan szabályt támogatni kell, ami átláthatóbbá teszi a kívülállóknak is a játékot. Ha olyan szabályokat hoznak, amelyek betarthatók, és a laikusnak is érthetők, azzal csak nyerhet a sportág. Ezeket a mostani javaslatokat is meg kell tárgyalni, de rendkívül fontos, hogy éles körülmények között is kipróbálják őket. Vagyis ne csak az utánpótlásban, hanem felnőttmérkőzéseken is, ahol tét van. Akár a dohai Világ Kupán.”
