Nem buktattunk kapitányt!

Hotz Evelin állítja: a játékosok nem fúrták meg Huszti Pétert, a felnőtt és az U19-es női válogatott távozó kapitányát. Úgy gondolja, az edző félreértette őket és támadásnak vette az építő jellegű kritikákat. A csapat kiválósága a lányok szemszögéből mesélte el honlapunknak a történetet. Nagy-Pál Tamás Nagy port kavart a floorball-társadalomban az U19-es és felnőtt női válogatott éléről távozó Huszti Péter honlapunkon megjelent interjúja, melyet ITT olvashat. A szakember elmondta: úgy érzi, a játékosok megfúrták őt, bojkottálták vele a közös munkát, így nem látta értelmét a folytatásnak.

A történetet most bemutatjuk a másik oldalról is; Hotz Evelin beszélt honlapunknak az ügyről: a 21 éves játékos tíz évvel ezelőtt ismerkedett meg a sportággal, egy évvel később pedig az akkor megalakult Phoenix Fireball játékosa lett. Két juniorvébén vett részt, tagja volt annak a csapatnak, amely feljutott az A csoportba, 2012-ben pedig kiharcolta a bennmaradást. Jelenleg a Phoenix csapatkapitánya, de már az edzőként is dolgozik, az U13-as gárda tréningjein segédkezik. És mindemellett a felnőtt válogatott alapembere, vagyis közvetlenül érintett volt Huszti Péter viharos távozásában. – Haragszol Péterre? – Egyáltalán nem. Sok sikert kívántunk egymásnak. Viszont az nagyon nem tetszik, ahogy a lányokat, illetve az egész csapatot megítélik az interjú óta. Szeretném, ha tágabb képet kapna a közvélemény és nem csak az ő nézőpontja alapján ítélnének meg minket. – Haladjunk akkor kronológiai sorrendben. Az ex-kapitány úgy érezte, hogy a tavalyi világbajnokságon kezdődött az egész, amikor nem beszéltétek meg vele a problémáitokat. – Engem is, mint sokakat, meglepett, hogy ismét ő lett a kapitányunk, hiszen az előző vébé után leváltották, valószínűleg azért, mert nem ítélték sikeresnek a munkáját. Aztán mégis ő maradt. A másik pályázó Varsányi Zsuzsa volt, akivel szemben sokaknak vannak kifogásiak, de szakmailag elismert floorballos körökben. Róla azt kell tudni, hogy ő a mostani gyakorlathoz hasonlóan vezette már együtt a felnőtt és az U19-es válogatottat. Sőt az utóbbit ő juttatta fel az A divízióba. De visszatérve a Huszti Péter által kifogásolt dolgokra, szerencsére rám nem igazak. Ha kérdezték a véleményemet, korrekten válaszoltam. El is mondta nekem nemrég, hogy nem rám gondolt a nyilatkozatában. Akkor miért reagálok így?Azért, mert nem csak azt a pár lányt feketítette be, akire gondolt, hanem az egész válogatottat. Együtt dolgozom már jó ideje a csapattal és nagyon bánt, hogy olyanokat vádolnak meg, akik tisztességesen, nagy szívvel és sok áldozattal készülnek, hajtanak a minél jobb eredményekért. Nem akart neveket mondani, ezért általánosított. Viszont hiába a jó indulat, pont ez okozta bajokat. A közvélemény most negatívan ítéli meg a csapatot. Ezt ugyanígy érzik a többiek is, de igyekeznek tovább lépni rajta és a következő selejtezőre koncentrálni. – De azért voltak kommunikációs problémák? – A problémakezelés a felkészülés alatt még jól működött. A vébé előtti összetartáson már sokan úgy érezték, hogy lerombolta az önbizalmukat a korábbi rosszul sikerült felkészülési meccsre tett megjegyzéssel. Aztán a vébé alatt voltak gondok és sokan úgy érezték,  támadásnak veszi a kapitány, ha beszélnek a gondokról. Ezt a reakcióiból ítélték meg. Ezért sokan inkább magukban tartották a mondandójukat, mert nem akartak haragot. Miután újraválasztották, úgy döntöttünk, levelet írunk, amiben összeszedhetjük azokat a dolgokat, amik problémát okoztak. Senkinek nem volt rossz szándéka. Sokan nem értettünk azzal egyet, hogy őt nevezték ki ismét, de nem gondoltuk, hogy az lenne a megoldás, ha nem járnánk az edzésekre. Inkább szerettük volna megbeszélni a problémákat. Ez lett volna a levél lényege: le akartuk írni minden szakmai gondunkat, elküldeni neki még az első összetartás előtt, ahol már csak át kellett volna ezeket beszélni. Május tizenhetedikén kezdtük írni, június elején pedig megbeszéltük, hogy találkozunk, megszerkesztjük és kerek, összeszedett írást küldünk neki. Huszadikára beszéltük meg ezt a találkozót, de ő egy nappal korábban lemondott. Sokan kritizáltak minket, hogy levélben akartuk közölni a problémáinkat. De úgy éreztük: ebben a formában tudjuk megfelelően összeszedni a gondolatainkat. Utólag elküldtük neki a levelet és meg is értette, hogy mi így próbáltunk megoldást keresni. A játékosok azon része, akiknek problémájuk volt, átbeszélték vele mindent és lezártuk a vitákat. – Milyen szakmai problémáitok voltak? – Sokszor ellentétes utasítást kaptunk a pálya széléről, mint az öltözőben. A megbeszélt területvédekezés helyett meccs közben már emberfogást várt el, akár nálunk jobb csapat ellen is. Panaszkodott a technikai tudásunkra, de úgy éreztük, olyan taktikát követel meg tőlünk, ami egyszerűen nem feküdt nekünk. Nem igazodott hozzánk, hanem tőlünk várta el ezt. – A levél lehetett az, ami miatt úgy érezte, szervezkedtek ellen? – Igen, de valamit nagyon félreértett, illetve az a játékos is, aki úgy érezte, hogy mi ezzel hátba akarjuk szúrni, ezért elmondta neki. Nekünk kizárólag építő szándékunk volt ezzel az egésszel. Azért történt mindez titokban, hogy minden külső hatás nélkül csak és kizárólag a játékosok mondják el a problémáikat. Egyetlen lány jelentette ki konkrétan, hogy nem szeretne az irányítása alatt kerettag lenni. Elmondta: ha többen is így gondoljuk, akkor beszéljünk a szövetséggel a problémáról. De nem hiszem, hogy arra gondolt, mondassuk le. Nem állt szándékunkban megbuktatni a kapitányt! Olyanok is voltak, akik egyáltalán nem szóltak bele, nem írtak a levélbe. Mi pedig tiszteletben tartottuk. A volt kapitány azt is felrótta nekünk, hogy kibeszéltük a szövetség elnökével. Én ekkor a csarnok rossz klímája miatt beteg lettem, így a szobámban pihentem, de elmondták a többiek, hogy valóban bement hozzájuk Füzi Gábor és kikérte a véleményüket. Tájékozódni szeretett volna a kapitány munkájáról a játékosok szemszögéből. Szerintem ez felelősségteljes dolog, hiszen ő választja a kapitányt, így tisztában akar lenni a munkájával is. Semmi kivetnivaló nincs ebben. – Szakmai problémákról beszéltünk eddig. Emberileg kijöttetek Péterrel? – Személy szerint nem volt bajom vele. Sőt! A lelki dolgokat nagyon jól kezelte. Meg is írtuk neki, hogy remek pedagógiai érzéke van. A válogatottnak egyetlen problémája van vele emberileg, mégpedig az, ahogy ezt a helyzetet kezelte. Értem ezalatt a honlapjukon megjelent interjút, holott előtte hivatalosan más indokkal mondott le. Ebben a sportágban még nem volt példa arra, hogy a személyes sértéseknek vett atrocitásokat valaki úgy reagálja le, hogy nyilvánosságra hozza. Emiatt elég sötéten ítélik meg a csapatot mostanság. És ez aggodalommal tölt el. Kihatással lehet a juniorválogatottra és a szponzorokra is. A támogatók nem biztos, hogy maradni akarnak ebben a bizonytalan helyzetben. Ebben a sportágban meg kell őket becsülni.

– Akkor az sem igaz, hogy a személye miatt mondtátok le a lengyelországi edzőtáborban való részvételt? – Valóban sokan visszamondták a szereplést, de nem emiatt. Én például azért, mert az egyetemi felvételik zajlanak éppen, ahová a műtermi és szakirányú feladatok miatt be kell járnom. Van, aki anyagi okok miatt, a bajnokcsapat tagjai pedig az Európa Kupa-selejtezőre készülnek. Sajnos elég későn jött az értesítő az edzőtáborról és elég nehéz ilyenkor átszervezni a nyári időszakot mind egyénileg, mind a csapatok felkészülési programját. Sokan például már egy hónapja nem edzenek vagy csak ritkán a szünet miatt és felkészületlenül nem sok értelme lett volna kiállni. Péter mellett egyébként a stábtagok is úgy érezték, hogy nem becsüljük meg a munkájukat. Pedig a háttérmunkával soha nem volt gondunk. Sőt, talán ilyen jó háttércsapatunk még nem is volt. Elismerésünk érte és köszönjük! Velük egyáltalán nem volt baj, itt hangsúlyozottan a szakmai rész miatt voltak gondok. – Nagyon költséges számotokra egy ilyen tábor? – Ez változó. A hazai összetartások nem annyira, ez nagyban függ attól, hány edzés van és hol. A külföldi utazásokba próbálnak segíteni. Néha kapunk buszt és akkor feleannyit kell fizetnünk érte, de ez azért elég ritka. A vébén a szállás és az étkezés költségeihez is hozzájárult a szövetség, de vannak tornák, amikor mindent nekünk kell állnunk. Például az öcsém révén tudom, aki az U19-es fiúválogatott egyik kapusa, hogy szeptember elején mennek Spanyolországba vb-selejtezőre. Csak a repülőjegy előlege kerül nekik hatvanezer forintba és ehhez jön a szállás, az étkezés, és az egyebek költségei. – Hogy érzed: megoldható lett volna a kapcsolatotok a kapitány távozása nélkül? – Mi a levéltől vártuk a megoldást. Senkiből nem nézem ki, hogy rossz szándéka lett volna, nem úgy ismerem a lányokat. Szerettük volna megbeszélni a dolgokat, hogy folytathassuk a közös munkát. Sajnos nem így alakult. Ahogy azt Huszti Péter is mondta az előző interjúban, félreértések sora vezetett ide. Részlet az Evelin által említett levélből

"Ugyanazért a célért küzdünk a következő négy évben, így szeretnénk elejét venni bizonyos dolgoknak. A felkészülés és a világbajnokság alatt voltak nézeteltéréseink, problémáink egymással, ami negatívan befolyásolta a csapat játékát. Tudjuk, hogy nekünk is voltak és vannak hibáink, ti pedig tudjátok, hogy nektek is. Hogy ezekből minél kevesebb legyen hatással a következő nemzetközi megmérettetéseinkre, szeretnénk tisztázni a problémáinkat. Emiatt írjuk ezt a levelet, mindenféle dolgot felsorolunk benne (nem fontossági sorrendben, csak ahogy jön), reméljük, hogy nem támadásnak, hanem támogatásnak veszitek.”