Tévúton járnak az akadémiák?

A Double Pass belga cég jelentése szerint a magyar akadémiák tévúton járnak, így nincs miért csodálkozni azon, hogy továbbra is eredménytelen a hazai futball. A riport szerint  a bőkezűen támogatott felcsúti Puskás Akadémia mindössze a kilencedik legjobb műhely az országban.

Nagy-Pál Tamás Úgy tűnik, ismét rossz úton jár a hazai utánpótlásképzés, legalábbis erről tanúskodik az Index birtokába jutott Double Pass-elemzés. A belga cég egy évvel ezelőtt kezdte el átvilágítani a magyar akadémiai rendszert, de eddig nem sokat lehetett hallani az eredményekről. Igaz, a vizsgálat még nem teljesen ért véget.

„A belgák megállapították, hogy az utánpótlás jelenlegi rendszere nem alkalmas az eredményes működésre. Ezzel az akadémiai képzéssel csak évekre konzerváljuk a sikertelenséget. Így ugyan megvan az esély, hogy a hazai élvonalig eljutnak a játékosaink, vagy olykor még oda sem, de mitől lenne jobb így a válogatottunk, mitől jutnánk ki bárhová is?” – értékelte a belga Double Pass megállapításait az Indexnek egy neve elhallgatását kérő, fiatalokkal foglalkozó edző. A Double Pass vezetői egyszer, még tavaly novemberben számot adtak arról, hogy éppen hol tart a projekt, majd áprilisban az MLSZ elnöksége elé tették vizsgálati anyagukat. Ebből egy kivonat készült el júniusra, aminek főbb megállapításai alább olvashatók.

Jellemző az igazgatósági struktúra, de leginkább egyének hoznak stratégiai döntéseket. A szakmai testület koncepciója ismeretlen, újnak tűnik. Az edzői módszerek és alapelvek formalizálása nem elterjedt. A konkrét edzéscélok ritkán világosak, meghatározottak. A toborzásvezető egy olyan funkció, amelyet általában részmunkaidőben, vagy más funkciókkal együtt látnak el. Kevés akadémia alkalmaz kifejezetten a kiemelt tehetségekkel (talent pool) dolgozó speciális edzőket. A terheléses vizsgálatok alkalmazása változó. A részletes funkcionális, technikai-taktikai és pszichológiai felmérések nem elterjedtek. A támogató személyzet nincs bevonva a játékosok teljesítmény-értékelésének összeállításába. Az edzői szoftver illetve számítógépes adatbázis használata nem elterjedt. Az audit eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy az akadémiák és a hozzájuk tartozó klubok kapcsolata nem rendezett, nem rendszerben működő szervezetekről van szó. A kiválasztás és a képzési modellek formalizálása elengedhetetlen. Az akadémia bevételeinek és kiadásainak átlátható leírása nem történik meg.

Ezzel szemben az akadémiák között felállított erősorrendet titkosították, így azt nem lehetett tudni, hogy a belga cég – amely egyébként annak a német utánpótlásnak az átalakításáért is „felelős”, melynek eredménye most világbajnoki aranyéremben csúcsosodott ki – mely intézményeket tartja hatékonynak és melyeket kevésbé. Ez pedig több szempontból is érdekes lehet, melyek közül az egyik, hogy valóban azok a műhelyek kapják-e a nagy állami támogatásokat, melyek szakmai szempontok alapján is megérdemlik. A Sportgéza most megszerezte ezt a listát, melyből kiderül, hogy a nagy pénzekkel támogatott felcsúti Puskás Akadémiánál csak a Kecskeméti Akadémia rosszabb a vizsgált intézmények közül. A DP vizsgálata szerint a csak tavaly áprilisban átadott Debreceni Labdarúgó Akadémián folyik a legjobb munka, a hajdúságiak 66 százalékos értékelést kaptak. Utánuk következik a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia, a harmadik helyen pedig a szombathelyi Illés Akadémia, illetve a Vasas Kubala Akadémia található. Ötödik a kispesti Magyar Futball Akadémia és csak utána következik az MTK bázisául szolgáló Sándor Károly Akadémia, holtversenyben az Újpesti Akadémiával. A nyíregyházi Bozsik József Akadémiát a nyolcadik helyre tették, megelőzve a legnagyobb költségvetéssel dolgozó Puskást, holtversenyben Békéscsabával és Kaposvárral (mindkét klub első gárdája a másodosztályban szerepel…).

Érdekesség, hogy ezen akadémiák közül a győri, a szombathelyi, az agárdi, a felcsúti és a kispesti kapja a legmagasabb állami támogatást, amely csak részben tükrözi a szakmai megalapozottságot, hiszen a DP szerint Nyíregyházának és a Vasasnak is legalább annyi járna, mint Felcsútnak. „A rendszerben sok a pénz, de benne vannak a zavarosban halászók is, nem felkészült szakemberek. A fejlődéssel lépést nem tartók olykor európai szinten is megfelelő fizetést kapnak, míg a magyar futball továbbra sem fejlődik. Akadémiai rendszer nélkül került topligába Szalai Ádám, Huszti Szabolcs, vagy ha korábbra tekintünk Lisztes Krisztián és Dárdai Pál is. De Dzsudzsák sem volt akadémista, míg az U21-esektől már majdnem mindenki az, mégis megvertek minket az albánok, mert valamit rosszul csinálunk” – mondta az Indexnek az eredményeket látva egy másik alkalmazott. A belga vállalat vizsgálata egyébként még messze nem ért véget, a megállapodás szerint ajánlásokat tesznek a következő két évre azzal kapcsolatban, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a rendszert és utána is figyelemmel követik, hogy az akadémiákon érzékelhető-e bármi fejlődés. Mindezek tükrében viszont még sem kell rácsodálkozni annyira arra, hogy az akadémiára rendszerből kikerült játékosokra épülő U19-es válogatott simán kikapott Ausztriától az Eb első mérkőzésén.