Lesz-e Dárdai–Kalmár találkozó?

Kalmár Zsolt nem tudja, számít-e rá Dárdai Pál a felnőtt-válogatottban, mindenekelőtt az RB Leipzig kezdőcsapatába szeretne bekerülni. Egyelőre jól érzi magát Németországban, és reméli, hogy akár már egy év múlva a Bundesligában szerepelhet.

Nagy-Pál Tamás A felnőtt és U19-es válogatott Kalmár Zsolt a nyár óta a német másodosztályban szereplő RP Leipzig játékosa. Eddig csak csereként jutott szóhoz a 19 éves középpályás a feljutásért harcoló lipcsei klubban, de úgy érzi, hogy már így is rengeteget fejlődött. Vele beszélgettünk a nagy kaland eddigi részleteiről, valamint az új szövetségi kapitányról, Dárdai Pálról.

– Perfekt német vagy már? – Még egyáltalán nem. Egyelőre a focis kifejezéseket tanulom, hogy a pályán megértsek mindenkit. – Közös nyelv nélkül viszont nem lehet egyszerű a beilleszkedés. – Nem volt vele gond, mert Bódog Tamás rengeteget segít. Sokszor fordít nekem, és tanácsot ad, hogy újoncként mit, hogyan csináljak. De a pályán kívül, a mindennapi életben is számíthatok rá. – Elfogadtak a társak? – Alakul a viszonyunk. Van, akivel már jóban lettem. Úgy érzem, befogadtak. Múlt héten ráadásul beköltözhettem a lakásomba, a várostól nem messze. Nagyon tetszik a környék. Régi építésű házak, gyönyörűen felújítva. Tényleg jól érzem magam, nincs miért panaszkodnom. – És az edzések? Nem kell hozzá nagy szakértőnek lennem, hogy sejtsem: azért más állapotok vártak, mint itthon. – Az első két hét nagyon szokatlan volt. Teljesen más filozófiához kellett hozzászoknom. A középzónában itt egyből mélységi passzt várnak el, nincs türelmes labdajáratás. Azonnal vissza kell támadni az ellenfél térfelén, hogy nyomást gyakoroljunk. De úgy érzem, egyre inkább sikerül elsajátítanom ezt a stílust. – Az iram? – Óriási a különbség. Az edzéseknek egyébként rengeteg hasonló eleme van, mint Magyarországon, sok újdonsággal nem találkoztam, csak egy-két aprósággal. De a tréningeken mindenki odateszi magát keményen, mert borzasztóan nehéz a kezdőcsapatba kerülni. – Ami viszont óriási érzés lehet. Hány néző előtt is játszotok a német másodosztályban? – Voltak már harmincötezren is. – Ráadásul azon a meccsen pályára léptél csereként. Rázott a hideg? – Hihetetlen érzés volt. Előtte soha nem volt még részem, csak hasonlóban: a válogatottban húszezer néző előtt játszottam. Lipcsében imádják a focit, még az edzéseinkre is rengetegen kijárnak. – De ami a legfontosabb kérdés az esetedben: hogy érzed, fejlődsz? – Még mennyire! Az edzőm a labda elé mozgással és a presszingben való helyezkedéssel kapcsolatban tanít dolgokat. Ezenkívül folyamatosan egy-két érintőben játszunk, hogy minél hamarabb az ellenfél térfelén legyünk. – A csapatnak hogy megy? – Jól kezdtük a bajnokságot, de nagyon hosszú még a szezon. Szeretnénk feljutni most vagy jövőre. Nagyon nehéz lesz, hiszen borzasztóan erős a bajnokság. Az első osztályból kiesett csapatok is Bundesliga-szintűek. – De álmodozol arról, hogy egy év múlva akár már a Bayern München ellen játszhatsz? – A rövidtávú célom az, hogy a kezdőcsapatba kerüljek, és utána meghatározó játékos lehessek. De természetesen reménykedem benne, hogy minél hamarabb összejöhet a feljutás, és akkor még több néző előtt, még magasabb színvonalon játszhatunk. Ráadásul a német futball jelenlegi állása szerint addig is csak erősebb lesz a Bundesliga.

– Ahol ott van az a Hertha is, melynek Pintér Attila utódja, Dárdai Pál volt a legendás játékosa. Szükségesnek érezted a váltást a magyar válogatott kispadján? – Megvan erről a véleményem, de inkább megtartom magamnak. Nekem nem ezzel kell foglalkoznom, fiatal vagyok hozzá. A vezetőség így döntött, el kell fogadni. Az észak-írek elleni meccs valóban nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. – Hogy élted meg a kispadon? – Nem voltam boldog. Priskin góljának még nagyon örültem, megérdemelten szereztünk vezetést. De utána valamiért visszaálltunk, és nem tudtuk tovább nyomás alatt tartani az észak-íreket. – És mit gondolsz Dárdairól? Bár fiatal vagy, biztosan láttad még játszani a válogatottban. – Természetesen! Remek középpályás volt. Remélem, mihamarabb megismerhetem, hiszen ez azt jelentené, hogy nála is kerettag leszek. – Szerinted jobban fog bízni a fiatalokban, mint Pintér? – Nem tudom, kit hív be és milyen filozófiát vall. Az én esetemben az is sokat számíthat, hogy játszani fogok-e addig Lipcsében vagy sem. Ugyanis most az a legfontosabb, hogy a klubomban lehetőséghez jussak. – A Románia elleni Eb-selejtezőig már csak nagyon kevés idő van hátra. Összeállhat addig úgy a csapat, hogy meglepetést okozzon Bukarestben? – Dárdaival biztosan új impulzusokat kapnak a játékosok. Nagyon fontos meccs vár ránk, meg kell őriznünk az esélyt az Eb-re való eljutásra. Háromesélyes a találkozó, melyből remélem, sikeresen jövünk ki. – Talán még fontosabb, hogy ott legyen a válogatott a 2020-as tornán, hiszen három csoportmérkőzést Budapesten rendeznek. – Nagyszerű érzés hazai közönség előtt kontinenstornán szerepelni, ezt megtapasztalhattam már a nyáron az U19-es Eb-n. Sok év van még addig, remélem, tudom tartani a fejlődés ütemét, és akkor én is a csapat tagja lehetek.