Doroszlai Vanda sosem akart a kapuba állni, mégis ott kötött ki. Sok mindenben hasonlít világ- és Európa-bajnok vízilabdázó édesanyjához: a higgadtságát is tőle örökölte. Merész András, a felnőttválogatott szövetségi kapitánya is felfigyelt már a fiatal tehetségre.
Pusztai Viola Doroszlai Vanda nem akart kapus lenni. Édesapja karatézott, ő is azt a sportágat űzte négy évig, amellett úszott. Kisgyerekként az egyik nyáron elment vízilabdázni, a csapatnak nem volt kapusa, hát, őt állították be védeni. Nem véletlenül: édesanyja, Szalkay Orsolya ugyanis világ- és Európa-bajnok pólós, s ugyanúgy kapus volt.
– Anya nem erőltette, hogy az ő sportágát válasszam, rám bízta a döntést. Azt mondta, a lényeg, hogy élvezzem a sportot, és én nagyon szeretem a vízilabdát. Tizenöt éves voltam, amikor Merész András, az akkori utánpótlás-kapitány elvitt az ukrajnai U17-es Európa-bajnokságra, s ott harmadikak lettünk. Ez nagy lökést adott a folytatásra.
Azóta eltelt négy év, s Vanda egy hétig ismét Merész András irányításával készülhetett, immár a felnőttválogatott tagjaként. Klubedzője, Petrovics Mátyás ajánlására kapott meghívót, hogy szokja a közeget.
– Nagyon örültem a lehetőségnek, és mindent beleadtam az összetartás alatt, hogy bizonyítsak. Az első nap reggelén még izgultam, de Rena (Ágó Renáta, erőnléti edző – A szerk.) olyan kondiedzést tartott, amelytől alaposan elfáradtam, és el is múlt a lámpalázam. Rájöttem, hogy nem kell mást tennem, csak azt, amit mindig: keményen dolgozni.
Doroszlai Vanda Forrás: Giorgio Scala/Deepbluemedia
Petrovics Mátyás szerint a BVSC játékosának az egyik nagy erénye az óriási munkabírás, a másik pedig a higgadtság. Ebben az érintett is egyetért. Holnapunknak elmondta, szinte minden idejét az uszodában tölti, napi kétszer, néha háromszor is edz, hogy minél jobb legyen. Szerencsére, a sérülések eddig elkerülték, csupán ezen a nyáron volt kisebb bokasérülése, de az is hamar meggyógyult.
– A meccseken mindig nagyon nyugodt vagyok, nem szokott emelkedni a pulzusom téthelyzetben sem. A higgadtságot egyébként anyától örököltem. Éppen mostanában néztem vissza videókazettán a világbajnoki döntőjüket, és elképesztően hasonlít még a mozgásunk is. Annyira, hogy az U19-es válogatott másodedzője, Tóth Andrea, aki még játszott vele együtt, folyton Orsinak szólított az edzéseken.
Erősségének emellett még a lábtempóját tartja, bár szerinte azon még van mit javítani. Az elmúlt időkben a koncentrációja viszont sokkal jobb lett. Úgy véli, kapusként leginkább fejben kell rendben lennie, mivel egyszerre irányítja a védelmet, a blokkot és még hárítania is kell.
A válogatott összetartása során leginkább azt élvezte, hogy testközelből láthatta, milyen lövéseket próbálgatnak edzésen az olyan klasszis játékosok, mint Keszthelyi Rita vagy Szűcs Gabriella. S persze a keret rutinosabb kapusától, Gangl Edinától is hasznos tanácsokat kapott. Bár Merész András az ő posztján is szeretne fiatalokat beépíteni a válogatottba, nem hiszi, hogy a riói csapatba bekerülhetne.
– A kapusok később érnek, mint a mezőnyjátékosok, még sok tapasztalatot kell gyűjtenem. Már az is nagy dolog, hogy részt vehettem a felnőttválogatott összetartásán, hát, még ha esetleg nyáron Világliga-meccsen is szerepet kapnék… De egyelőre az a legfőbb célom, hogy az U20-as világbajnokságon jól védjek, és szép eredményt érjünk el. Emellett pedig a BVSC-vel is szeretnénk dobogóra állni a bajnokságban, bár nem lesz könnyű dolgunk.
Ha legalább olyan jól véd, mint tette azt a szeptemberi U19-es Európa-bajnokságon, akkor minden bizonnyal a klubcsapatának is az egyik erőssége lesz. Bár az Eb-n végül negyedik lett a válogatott, az oroszok elleni negyeddöntőt felejthetetlennek tartja.
– Nagyon jól védekeztünk, s olyan hajrát vágtunk ki, hogy teljesen letaglóztuk az oroszokat. A meccs után többen is úgy sírtak, mintha az Eb-t nyertük volna meg…
