Télen versenyen edz

A megfelelő körülmények hiányában télen nem tud a magasugrásra készülni a 15 éves Horváth Koppány, ám ez nem akadályozta őt abban, hogy hat napja győzzön egy bécsi nemzetközi versenyen, sőt 189 centiméteres eredménnyel egyéni csúcsot javítson. Az atléta ezekben a hónapokban a viadalokon gyakorol.

reb Biztos ami biztos, minden magasságot harmadjára vitt át Horváth Koppány hat nappal ezelőtt egy bécsi nemzetközi megméretésen. Azt persze nem mondanánk, hogy a Mosonmagyaróvári Atlétikai Club 15 éves fiatalja így tervezte, ám a többszöri nekifutás mégiscsak jól jött. Klubjában nincs fedett pálya, és a tornatermek nem elég nagyok ahhoz, hogy a téli időszakban megfelelő körülmények között tréningezzen. – Nem volt tudatos, de tényleg jó volt gyakorlásnak – mondja Koppány. – Igazából csak ideges voltam, mert először versenyeztem Magyarországon kívül. Érdekes, hogy az egyéni csúcsomat, a száznyolcvankilenc centit, elsőre átvittem. A tavasz óta nem sikerült túlszárnyalnom a legjobbamat, örülök, hogy végre összejött, és hogy első lettem.

– Nem tudjuk megfelelően elhelyezni a szivacsot a tornatermekben, és azért ilyen magasról elég nagyot lehet esni – veszi át a szót edzője, Szitás László. – Nem szabad, hogy gátak alakuljanak ki a versenyzőben. Koppánnyal csak a biztonságos munkát végezzük el, ellenben minél több versenyen indulunk, így megfelelő körülmények között tud gyakorolni. Erre azért is van szükség, mert a teremben például szögest sem tud húzni vagy rendesen nekifutni. Lengyák György utánpótlás-szakreferens jó véleménnyel van a fiatalról, aki a magasugróválogatott-programba is bekerült. A fiatal atléta azonban még a pályája kezdetén jár: csak háromszor edz hetente, és trénere egyelőre igencsak változatos felkészítésben részesíti: gátfutás, súlylökés és távolugrás is szerepel a "menüben". Szitás vallja, nem szabad túlhajtani a fiatalokat, nehogy kiégjenek. Az azonban hamar világossá vált, Koppánnyal érdemes kiemelten foglalkozni. Alig egy, másfél éve foglalkozott vele, amikor kiderült, hogy tanítványa az ugrószámokhban, különösen a magasugrásban igazán tehetséges. Bár hirtelen megnyúlt, megmaradt a remek mozgáskoordináció és az ügyesség. Edzője hosszú távra tervez vele, ám neki és a többi szakembernek is rossz hír lehet, hogy az ifjú nem atlétikaként képzeli el a jövőjét. – Nem tudom pontosan, mit csinálok majd, de nem hiszem, hogy hivatásos sportoló leszek. Nekem nagyon tetszik, amennyit és ahogy most versenyzem, többre nem vágyom.