Nyakig a mélyvízben

Bányai Zsombort bedobták a mélyvízbe a vancouveri felnőtt párbajtőr Világ Kupán. A fiatal tehetség egyéniben és csapatban is kipróbálhatta magát a nagyok között. Úgy véli, egészen más világ ez, mint a junioroké.

Pusztai Viola Csaknem napra pontosan egy évvel ezelőtt honlapunk hasábjain nevelőedzője, Halla Péter beszélt a Vasas fiatal párbajtőröző tehetségről, Bányai Zsomborról. Akkor a Héraklész Világ Kupa-győzelme kapcsán került a középpontba. Most arról faggattuk – közvetlenül a junior Európa-bajnokság előtt – milyen tapasztalatokat szerzett a vancouveri felnőtt Világ Kupán, amelyen egyesben és csapatban is kipróbálta magát a nagyok között.

– Egyéniben a harminckettőig meneteltél, a csapattal pedig a negyedik helyen végeztetek. Mennyire vagy elégedett a saját teljesítményeddel?

– Úgy gondolom, a harminckettőbe jutás jónak számít, de lehetett volna még jobb is, hiszen 15-14-re kaptam ki a szintén junior korú izraeli Freilichtől. A csapatversenyen szintén lehettem volna jobb formában, de a felnőtt Világ Kupa egészen más világ, mint a junior. Van még miben fejlődnöm.

– Már a viadal előtt tudtad, hogy szerepelsz a csapatban?

– Igen. Ez volt az utolsó olyan verseny, amelyet a kvalifikációs időszak előtt rendeztek. Mindenképpen ki akartak engem próbálni, ezért is casino online vívtam végig.

– Boczkó Gábor, Imre Géza és Rédli András rutinos versenyző. Hogyan viszonyultak hozzád?

– Megpróbáltak mindenben segíteni. Elmondták, mire kell figyelnem, mit kell másképp csinálnom, mint a juniorok között. Ott általában negyvenötig vívunk, itt viszont nem feltétlenül.  Ezért is mondták, hogy ne ugorjak ki, ne támadjak, inkább hátráljak, úgy próbáljam megnyerni az asszóimat. Illetve nem baj, ha tust kapok, ne keseredjek el, egy tussal is lehet nyerni. Úgy gondolom, ezeket betartottam.

– Egyetértettek azzal, hogy juniorként bekerültél a csapatba?

– Ezzel én sem értettem egyet. Bedobtak a mélyvízbe, ami elsőre nagy ugrás volt, rá is ment az első pár asszóm. Egyébként ők inkább azt javasolták, hogy a juniorcsapatot el kellene indítani a gyengébb nemzetközi felnőttversenyeken. Ott a többiekkel együtt kipróbálhatnánk magunkat.

– A következő megméretés viszont a maribori junior Európa-bajnokság lesz. A vancouveri VK-n szereztél olyan tapasztalatokat, amelyeket ott is tudsz kamatoztatni?

– Minden felnőttversenyen tanulok valami újat, remélem, ezáltal jobb is leszek.

– Tavaly egyéniben harmadik voltál az Eb-n. Most világranglista-vezetőként utazol Mariborba. Az aranyérem a cél?

– Nagyon szeretném megnyerni, bár van egy-két nagy ellenfelem, így a magyar vívók is. A már említett izraeli Freilich és a spanyol Pereira nagy riválisom, ráadásul vívásban meglepetések mindig vannak. Igazából idén inkább a világbajnokságra koncentrálok, a vb-arany jobban kellene a gyűjteményembe.

– Csapatban már ez is megvan, mint ahogy az Eb-elsőség is. Viszont a tavalyi gárdából már csak te maradtál. Az új gárdában is nagy az összhang?

– Úgy érzem, igen. Fantasztikus, amikor együtt mozgunk, mindenki ugyanúgy akarja a tust, megküzdünk érte, szurkolunk a másiknak. Ezt Vancouverben például nem éreztem.

– Az Esztergályos Patrikkal és Siklósi Gergővel együtt aratott bázeli Világ Kupa-győzelem összekovácsolt titeket?

– Nagyon összekovácsolt. Nem hittem volna, hogy ilyen jó csapatot alkothatunk együtt…