„Fecsó” bácsi szeme nem csal

Dala Döme azonnal megszerette a vízilabdát, amikor édesapjával, a BEK-győztes Dala Tamással először lement az uszodába. Kemény Ferenc szerint az UVSE tizenöt éves, Szalay Iván-díjat kapó játékosa igazi gólvágó, és még sokra viheti.

Pusztai Viola „Az UVSE vízilabdacsapatában szereplő Dala Dömére a jövőben is érdemes lesz figyelni, remekül játszott, minden helyzetből képes volt gólt lőni, köztük igazi fineszes magyarost is. Nyugodtan mondhatjuk, nem esett messze az alma a fájától, ő ugyanis a korábbi válogatott, Dala Tamás nagyobbik fia” – ezt írtuk októberben a lilák KSI elleni rangadója után. A gyermekbajnokság mérkőzésén az akkor még tizennégy éves pólós vezéregyéniségnek bizonyult, most pedig övé lett a legjobb utánpótláskorú pólósnak járó Szalay Iván-díj. Hétévesen kezdett el vízilabdázni, először édesapjával ment le edzésre, és azonnal megszerette  a játékot. – A legtöbb meccsén ott vagyok, és ha megkérdezi, akkor elmondom a véleményemet – mondja a kétszeres Eb-ezüstérmes Dala Tamás, aki 1994-ben BEK-et nyert az Újpesttel. − Ha van rá lehetőség, akkor külön is foglalkozom vele, megmutatom azokat a trükköket, amiket én is másoktól tanultam. Próbálom átadni neki azt a tudást, amelyet a pályafutásom alatt szereztem. és amely segítheti a fejlődését.

Édesapjával ellentétben Döme jobbkezes, leginkább „kapáshátsóként” érzi jól magát, de „kapásszélen” és centerként is bevethető. Ez az előnyére válhat, hiszen így előbb-utóbb sokoldalúan képzett pólóssá válhat. Gyorsasága és lövőtechnikája a legnagyobb erőssége, de a védekezése is hatékony. Határozottan beszél arról, hogy az UVSE gyermekcsapata azért nem nyerte meg az idén a bajnokságot, mert a kiemelkedő teljesítmények mellett, többször is gyatrán teljesített az együttes. Olyan meccseket veszítettek, amelyeket kötelező lett volna hozni. Arról, hogy mit szeretne elérni a sportágban, szűkszavúan beszél: olimpikon akar lenni. Az édesapja szerint evés közben megjön az étvágya. – Mindig van újabb lépcsőfok, azokat végig kell járni. Valószínűleg neki is ez lesz az útja, lépésről-lépésre halad majd. Igazi fanatikus, a vízilabda mindennél fontosabb a számára, s jól is tanul. Egészen más a habitusa, mint nekem, rendkívül higgadt gyerek. Azt gondolom, majd akkor játszik még nagyobb önbizalommal, ha már tudja, mire képes, mennyire jó játékos. Az elmúlt időszakban sok hasonló pólóst láttam felnőni; például Varga Dénes is szerény kisfiú volt, mai tudásához képest elbohóckodott a szélen, aztán mekkora klasszis lett belőle. Döme két kortársával – Aranyi Rékával és Péter Leventével – együtt néhány napja vehette át a legjobb utánpótlás-vízilabdázóknak járó Szalay Iván-díjat. A kuratórium elnökének, Kemény Ferencnek a szeme korábban sem csalt, hiszen többek között olyan játékosok kapták már meg az elismerést, mint Hosnyánszky Norbert, Nagy Viktor, az emlegetett Varga Dénes vagy Varga Dániel. A kis Dala örülhet „Fecsó”  bácsi véleményének: „Igazi gólvágó, erős, és remekül úszik. Bármi lehet belőle!”