Létszámrekord

Évről évre nő a fedett jégkorongcsarnokok száma, és azzal együtt a csapatoké és a játékosoké is. Az idei szezonban összesen 105 együttes indul a különböző korosztályos bajnokságokban, de volt idő, amikor csak három harcolt a címért.

Pusztai Viola Minden idők legnagyobb létszámával rajtol jégkorongban szeptember végén az utánpótlás-bajnokság. A legkisebbek, azaz az U12-esek mezőnyében 36 csapat méreti meg magát három csoportba osztva, az U14-es csapatok száma csak hárommal kevesebb, míg U16-ban tizennyolc együttes indul. Tehát, ahogy megyünk felfelé, korosztályonként csökken a létszám, de az elmúlt évek felfelé ívelő tendenciája még az ifjúsági és a juniorkorosztályban is tetten érhető. Előbbiben kilenc magyar klub, illetve az erdélyi Csíkszereda nevezte be U18-as csapatát a 2015/16-os idényre, utóbbiban nyolcan harcolnak a bajnoki címért. Nem volt mindig ilyen rózsás a helyzet. Kovács Csaba, a szövetség elnöke elmondta, amikor ő jégkorongozott a hatvanas-hetvenes években, fedett pályás sportágat űztek nyitott pályán. Azonban a hoki már akkor is nagy népszerűségnek örvendett, és tulajdonképpen azért maradt életben.

„Az utánpótlás közel sem volt olyan szelektált, mint most. Akkor juniorbajnokságot nem is rendeztek, csak serdülőt és ifjúságit – így Kovács. – Azokban az időkben gyakorlatilag csak Budapesten létezett a sportág, és akadt szezon, amelyben csak három csapat indult. A KSI kiemelkedett a mezőnyből, számos, későbbi válogatott játékos nevelkedett a klubban.” Mire a nagyobbik fia, a válogatott oszlopos tagja, Kovács Csaba a kilencvenes években korcsolyát húzott, némileg javult a helyzet, hiszen vidéken, elsősorban Székesfehérváron és Dunaújvárosban is elindult a hokiélet, de az utánpótlás létszáma még akkor is alacsony volt. „Amikor a gyerekek elérték az ifjúsági korosztályt, az edzőknek ki kellett válogatni azokat, akik a magyar színeket képviselik, és egyáltalán nem volt könnyű dolguk, mivel kicsi volt a választék. Ha valaki tehetséges volt, és mellette szorgalmas, az válogatott lett.” Mostanra megváltozott a helyzet. A nemzetközi szövetség 2014-es adatai szerint Magyarországon 4449 igazolt játékost tartanak számon, abból 3328 volt az utánpótláskorú. Az öt évvel korábbi adatokhoz képest 119 százalékkal többen hokiznak, ennél nagyobb növekedés csak Fehéroroszországban tapasztalható.

A 4449 igazolt játékos messze elmarad Kanada 518 008 fős gigamezőnyétől, de idehaza így is többen jégkorongoznak, mint Dániában (2174), Lengyelországban (1494) vagy Szlovéniában (799), de Ukrajna (3621), Ausztria (4578), sőt Szlovákia (8675) sincs beláthatatlan távolságra. Utóbbihoz képest jobb a magyar helyzet, hiszen északi szomszédunk – csapatok híján – kénytelen volt felfüggeszteni az U20-as bajnokságot.

„Évről évre növekszik a játékosok és az utánpótlás-bajnokságokban résztvevő csapatok száma. Ennek legfőbb oka, hogy országszerte javul a létesítmények állapota, egyre több a fedett jégpálya. Az, hogy a jégkorong bekerült a látványcsapatsportok közé, és azáltal TAO-támogatásban részesül, rengeteget lendített a helyzetén.” A hazai juniorbajnokságban szereplő nyolc klub közül hétnek mindegyik korosztályban van csapata, kivétel a Dunaújváros, amely az ifjúságiak között nem érdekelt. Érdekes a nagy múltra visszatekintő Ferencváros esete: a zöld-fehérek csak U12-ben és U14-ben szerepelnek, és annak érdekében, hogy bővítsék az utánpótlásbázisukat, együttműködési szerződést kötöttek a junior-bajnokság újoncával, a Pesterzsébettel.

A játékosok már nemcsak a hazai, hanem az osztrák ifjúsági és junior-bajnokságban is jégre léphetnek. Az EBJL-be kilencből hét magyar csapat nevezett: az ifj. Ocskay Gábor JA, a MAC Budapest és a Vasas önállóan, a Debrecen a Miskolccal, az UTE a KMH-val közösen. Az EBYSL-ben nyolcból öt együttes indul: a Fehérvár AV19, a MAC Budapest, a Vasas, illetve Debrecen és Miskolc vegyes csapata. Emellett a Fehérvár és a MAC legjobb juniorjai a MOL-Ligában is megmutathatják, mit tudnak.