Közösségi háló

A Dunaferr SE játékosai adják a korosztályos röplabda-fiúválogatottak gerincét. A siker egyik záloga, hogy az újvárosi felnőttcsapatban többségükben utánpótláskorú játékosok kapnak lehetőséget.

Lakner Gábor Dunaújvárosban majdnem hat éve működik a Tomanóczy Tibor vezetőedző által álakadémiainak nevezett rendszer. A nem helybeli fiataloknak kollégiumi szállást, étkezést és napi kétszeri edzéslehetőséget biztosítanak, amellett a tanulmányaikra is kiemelt figyelmet fordítanak. „Próbálunk életpályamodellt kínálni a fiúknak, így, ha kilépnek a sport világából, akkor a civil életben is boldogulni tudnak. Persze, igyekszünk olyan felsőoktatási intézmények irányába terelgetni őket a középiskolai évek után, amelyekben továbbra is magas szinten foglalkozhatnak a röplabdával.” A Dunaferr SE eddig kizárólag fiúkkal foglalkozott, de az edzőknek régi vágyuk volt, hogy a lányok is előtt is megnyissák a szakosztály kapuit. Mivel az elképzelés találkozott az igényekkel, ősztől már fiúknak és lányoknak egyaránt tartanak edzéseket. A klub jelen van az általános iskolákban, testnevelésórák keretében is tartanak edzéseket. A szakosztályban négy edző irányításával mintegy száz fiatal sportol, legutóbb – a hagyományoknak megfelelően – az összes korosztályban indítottak csapatot. A legsikeresebbek a Kelemen István edzette serdülők voltak, akik szettveszteség nélkül nyerték meg az országos bajnokságot, de az ifjúságiak ezüstérme is elismerésre érdemes teljesítmény.

Érdekes a felnőttcsapat helyzete is, amely csak a nevében felnőtt, két játékos kivételével az ifjúsági és a serdülőcsapat tagjai alkotják. Így is a hetedik helyen zárták az NB I előző évadát. „Nehéz dolgunk volt, hiszen a tehetősebb klubok sok játékosunkat elvitték tavaly nyáron, így az alapoktól kellett újraépíteni a csapatot. Éppen ebben rejlett a feladat szépsége, de sikerült felhoznunk a fiatalokat, akik kisebb csodát vittek véghez a hetedik hellyel” – mondja az élvonalbeli csapatot is irányító Tomanóczy. Az önkormányzat támogatásának köszönhetően létesítménygondjaik nincsenek, létszámproblémák viszont nehezítik az edzők dolgát. „A leánycsapatok meglátásom szerint kedvezőbb helyzetben vannak, de a fiúknál nagyon nehéz konkurálnunk a többi sportággal. Az elmúlt évtizedben egyáltalán nem volt képernyőn a röplabda, sokan nem is ismerik ezt a kemény, ugyanakkor rendkívül látványos, szép sportágat. Bízunk benne, hogy a következő idény tévéközvetítései valamelyest javítanak a helyzeten, ahhoz persze jó mérkőzések is kellenek.” Dunaújvárosban minden fronton kiemelkedő munkát végeznek, a korosztályos válogatottak gerincét a szakosztály játékosai adják. A serdülő nemzeti csapatot is irányító Tomanóczy Tibor zárásként elmondta: edzőtársaival együtt a szívügye a válogatott. Ott próbálja megvalósítani filozófiáját, amelynek a központosítás és az egész éves közös munka a lényege.