Jövök már!

Vágvölgyi Ákos keresztszalag-szakadás miatt több mint kilenc hónapja csak a lelátóról szurkolhat társainak, de az SZTE-Szedeák 19 éves hátvédje hamarosan visszatérhet az élvonalbeli kosárlabda-bajnokságba.

Lakner Gábor Vágvölgyi Ákos, az SZTE-Szedeák élvonalbeli csapatának 19 éves játékosa aligha a 2015-ös évre emlékszik majd vissza a legszívesebben, ha egyszer visszatekint pályafutására. Az év elején mononukleózis miatt nem kosárlabdázhatott, majd alighogy meggyógyult a vírusos betegségből, újabb csapás sújtotta: a ZTE elleni idegenbeli mérkőzésen február 28-án elszakadt a keresztszalagja. Mindaz kilenc és fél hónapra a lelátóra száműzte a fiatal hátvédet, aki a hosszas rehabilitáció után a szegediek korosztályos csapatában már pályára lépett, de az élvonalbeli visszatérésre még várnia kell. Pedig már nagyon játszana. „Nem volt egyszerű túltennem magamat a játék nélküli időszakon, különösen a nyolcadik-kilencedik hónap óta bírom nehezen. A határán vagyok annak, hogy tényleg játszhassak, és ugyan alig győzöm kivárni, de úgy érzem, lelkileg már kijöttem a gödörből. Közben nem gondolkodtam hosszútávon, mindig az adott feladatot próbáltam megoldani. Kilenc hónap nagyon hosszú idő, hétéves korom óta játszom, ennyit összesen nem hagytam ki korábban” – eleveníti fel honlapunknak a nem éppen kellemes élményeket Ákos.

Persze a kosárlabdapályától nem szakadt el. Bármennyire fájt is a szíve amiatt, hogy nem lehet ott a társak között, a lelátóról szurkolt nekik. Az előző idényben még csak a hazai meccsekre látogatott ki, de a mostani szezonban már az idegenbeli mérkőzésekre is a csapattal tart. Már amikor nincs jelenése az U20-as csapat mérkőzésein, ott ugyanis néhány találkozón pályára lépett. Igaz, egyelőre csak tíz perc erejéig. „Egyre több szerepet kapok, noha úgy érzem, kicsit még korai volt az első néhány meccs. Nem éreztem még biztonságosan magamat, nem is tudtam igazán a kosárra koncentrálni, csak arra figyeltem, nehogy baja legyen a térdemnek. Mindaz meg is látszott a játékomon, de a legutóbbi alkalommal már kezdett visszatérni a komfortérzetem. Még nem az igazi a teljesítményem, várom az áttörést, ami reményeim szerint hamarosan be is következik. Támadásban kezdem visszanyerni a tavalyi formámat, de védekezésben még érzem a kihagyást.” A gyógyuláshoz az SZTE-Szedeák minden segítséget megadott, amiért Ákos rendkívül hálás a klubjának. Sokat köszönhet az Uniqa Sopron erőnléti edzőjének, dr. Lukasz Trzaskomának, valamint a Pick-Szeged kézilabdacsapatának is. A bajnoki visszatérés mellett a nyári U20-as Európa-bajnokság szintén motiválja a 19 éves hátvédet, aki tavaly nyáron nem lehetett ott az U18-as válogatottban. „A klubedzőmmel, Nikola Laziccsal is beszéltem már a válogatottról, és azt mondta, az Európa-bajnokságra kell igazából formába lendülnöm. A legnagyobb elismerés, ha valaki ott lehet egy ilyen tornán, ráadásul idén az A divízióban szerepel az U20-as válogatott. A kontinens legjobb korosztályos játékosaival mérhetjük össze a tudásunkat, óriási megtiszteltetés lenne, ha én is ott lehetnék a csapatban.”