Balatoni főszezon

Bármelyik korosztályos és felnőtt bajnokságban indult, szinte mindenütt nyert a Nemzeti Kézilabda Akadémia aktuális csapata. A hazai szövetség döntése nyomán és támogatásával három éve létrehozott, az utánpótlás-nevelés fellegvárának szánt balatonboglári bázis legsikeresebb idénye után az ügyvezető Mocsai Tamással vontunk mérleget.

reb Nem vitás, elképesztő szezont produkáltak a Nemzeti Kézilabda Akadémia növendékei. Ahogyan arról honlapunk már többször is beszámolt, a fiúk között mindent megnyertek, hiszen a serdülő és az ifjúsági bajnokság mellett a felnőtt NB II-es csoportjukban sem előzte meg őket senki. A lányoknak sincs okuk a panaszra, a serdülők második helye mellett az ifjúságiak és a juniorok révbe értek, míg az NB I B nyugati csoportjában szereplő együttes másodikként zárt. A magunk mögött hagyott bajnoki évet az ügyvezető Mocsai Tamás, az akadémiát alapító Mocsai Lajos fia értékeli: „A harmadik éve, egyre kiforrottabban zajló szisztematikus munka eredményének tartom a bajnoki címeket. Lényeges visszacsatolás az eredményesség, valljuk ugyanakkor, hogy a legfontosabb értékmérő az lesz, ha négy-öt év múlva a felnőttválogatott kapuján kopognak az itt felkészülő fiatalok.”

A nemzeti együttesek teljesítménye az elmúlt időszakban több csalódást, mint örömet hozott a szurkolóknak és a sportág szereplőinek. A korábbi kiváló jobbátlövő szerint komoly presztízsveszteséget jelent, hogy egyik válogatott sem kvalifikálta magát a riói olimpiára (a nők, ugye, egymás után másodszor hagyják ki az ötkarikás játékokat). Az ügyvezető éppen ezért létfontosságúnak nevezte a hatékony utánpótlásképzést, s annak deklarált zászlóshajóját, a NEKA-t. A műhelyt, ahol a szövetség támogatásának köszönhetően valóban a legjobb körülmények között, a modern orvostudomány minden vívmányával támogatva készülnek a kiválasztottak. A helyzet tovább tökéletesedik, hiszen hamarosan átadják Balatonbogláron az új, három pályás csarnokot, ráadásul őszre a kollégium építését is befejezik. Nem véletlenül mondja az ifjabb Mocsai, hogy a lehetőségek határtalanok. Egyetért ezzel a korábbi szövetségi kapitány, Kovács László mesteredző is, aki üdvözli a NEKA létét, s megjegyzi: a kedvező lehetőségekkel a legnagyobb klubok sem tudnak versenyezni. Talán ebből is ered az akadémiával kapcsolatos, ritkán kimondott, de gyakran tapasztalható ellenérzés. Sok szakmabeli gondolja, hogy a remek lehetőségek között könnyebb dolgozni, s a balatonbogláriak elcsábítják a legjobb játékosokat. A helyzetet találóan jellemezte Kovács: „Persze, hogy irigykedik a ferrarisra a Škodával versenyző autós. A riválisok orrolnak az akadémiára.” „Megértem, hogy amikor új szereplő kerül a piacra, kritikus szemmel néznek rá, de úgy érzékelem: változik a felfogás – veszi át a szót Mocsai Tamás. – Egyre többen hiszik el, hogy mi nem jelentünk konkurenciát. A célunk az, hogy a magyar kézilabdának neveljünk jó játékosokat, s a pályán kamatoztatható tudás bővítése mellett legalább olyan kiemelt szerepet kap a komplex személyiségfejlesztés. Fontos lenne, hogy a későbbiekben a legnagyobb klubokkal, a női mezőnyben a Győrrel és a Ferencvárossal, a férfiaknál pedig a Veszprémmel és a Szegeddel is komolyan együttműködjünk. Akik ott kevesebbet játszanak, nálunk több lehetőséget kapnának. Nem egymás vetélytársai vagyunk, hanem egy hajóban ülünk, s közös érdekünk a sportág jobbá tétele.”

Hova tovább? A balatonboglári intézményi válogatókon bárki részt vehet, Erdélyből is edz náluk játékos. A felvett játékosok klubja előtt két lehetőség áll. Amennyiben szeretnék, a NEKA kifizeti nekik a vonatkozó átigazolási és képzési díjat. A másik esetben nem mondanak le a játékosról, akkor az akadémiai képzést követően vagy visszaigazol a kézilabdázó, ha pedig másutt folytatja pályafutását, az átigazolási díjból részesedik a nevelőegyüttes. A klubok döntő többsége az első verziót választja.

Mocsai Tamás elmondta, nem akarnak felnőttcsapatot versenyeztetni, igaz, a képzés határát a következő szezon kezdetétől 18-ról 21 éves korra emelik. Úgy látják ugyanis, hogy sok fiatal ebben az időszakban vész el a sportágnak, így viszont a „veszélyeztetettek” az átmenet kényes időszakában is figyelmet és minőségi képzést kapnak, ráadásul a tanulást kiemelten szem előtt tartó NEKA az iskolapadban is egyengeti az útjukat. A Mocsai Lajos rektor által vezetett Testnevelési Egyetemmel és más főiskolákkal dolgoznak a megoldáson, de az OKJ-s tanfolyam is megfelelő folytatás lehet – a lényeg az, hogy mindenki a képességeihez mérten tanuljon tovább. Ez az elv érvényesül a sportági képzésben is. Száznegyven ifjú kézilabdázó készül a Balaton-parton, s az alapos kiválasztási folyamat ellenére tapasztalható lemorzsolódás. Van, aki nem szeretné a NEKA-n folytatni, de előfordulhat, hogy morális, magatartásbeli okokból válnak meg játékosoktól, másokat pedig az akadémiával kapcsolatban álló partneregyesületekhez irányítanak, ha ott jobb lehetőséget látnak a fejlődésére. Ha már felfelé növelik a képzés korhatárát, kíváncsiak voltunk, tervezik-e a 14 év alattiak felkutatását is. „Egyelőre rövid múltra tekint vissza az akadémia, nem akarunk kapkodni. Nem zárom ki, hogy a későbbiekben tovább bővítjük a korosztályokat, de most maradunk annál a képzési időszaknál, amelyben jól tesszük a dolgunkat.” S ahogyan a mottójuk szól: a jövő sportolóit nevelik.