Látványosan visszaestek az úgynevezett fiatalszabályba tartozó futballisták játékpercei az NB I-ben, a tavaly mért fordulónkénti időnek hozzávetőleg a felét töltötték a pályán az 1997-ben vagy az után született labdarúgók a bajnokság első hét körében. Szakemberek segítségével igyekeztünk utánajárni, mi állhat a negatív elmozdulás hátterében, miközben már készül a nyolcadik fordulót követő összefoglaló, melyet még a nap folyamán közlünk.
Leiner Soma A mögöttünk hagyott szezonban szinte mindig négyjegyű volt az a szám, amely megmutatta, hogy az adott hétvégén hány percet töltöttek a pályán az U20-as labdarúgók. Az új évad viszont eddig elmarad ettől a szinttől, a hét forduló egyikén sem jutott 1000 percnél több perc az 1997-es, vagy annál később született játékosoknak.
Pedig az ifjú futballisták szerepeltetésével komoly pénzeket kapnak a klubok a Magyar Labdarúgó Szövetségtől, noha akadnak olyan egyesületek, amelyek erre nincsenek rászorulva – világít rá George F. Hemingway, a Budapest Honvéd tulajdonosa.
Labdarugas(1)
„Általánosságban véve jó kezdeményezésnek tartom a fiatalszabályt, de lehetne rajta finomítani. Ha alaposan megnézzük a csapatokat, jól látszik, hogy mindössze három-négy olyan klub van, amely saját nevelésű játékosokat vet be, pedig a rendszernek épen ez lenne a lényege, nem pedig az, hogy máshonnan szerződtessék a tehetséges futballistákat. Látni kell, hogy – például – a Videoton, a Puskás Akadémia, a Ferencváros vagy éppen a Mezőkövesd számára nem fontosak azok az összegek, amelyekhez a fiatalok szerepeltetésével juthatnának, ám az NB I-es klubok nagy részének ezek a pénzek komoly bevételi forrást jelentenek. Ettől függetlenül nem hiszem, hogy szankcionálni kéne a szabályt figyelmen kívül hagyó egyesületeket, mindenki el tudja dönteni, kinek mekkora szerepet szán.”
A kispestiek évek óta lehetőséget adnak Magyar Futball Akadémia fiataljainak a bizonyításra, s ez nem változott az idén sem.
„Tavaly két játékosunk – Koszta Márk és Gazdag Dániel – állandó szerephez jutott a Honvédban, jelenleg egy pozíció van a csapatban, amelyre öt tehetséges játékosunk is akad. Ha tavasszal lesz lehetőségünk kettő, vagy három ifjú labdarúgót bevetni egyszerre, akkor így fogunk tenni.”
A tehetségek kinevelésében Szombathely is az élen jár, az élvonalbeli csapattól nemrégiben távozó Mészöly Géza bátran nyúlt hozzá az Illés Akadémia növendékeihez az elmúlt években. A tréner szerint az ebből befolyó összegek rengeteget jelentettek a klubnak, de az elsődleges a Haladás filozófiája volt.
„A szabály érthető, hiszen teret kell adni a fiataloknak, hogy minél többet játszhassanak. Vannak azonban hibák a rendszerben. A tavaly kedvezményezett kilencvenhatos születésű játékosok például kiestek a rendszerből, s már nem is töltenek annyi időt a pályán, mint az előző idényben. Persze az is érthető, hogy a szövetség csak a kifejezetten fiatal játékosokért fizet, külföldön a tizennyolc-tizenkilenc éves futballisták sokkal több szerephez jutnak, mint itthon. Ha a szabály pénzügyi vonatkozásait nézzük, számunkra nagyon sokat jelentettek azok a bevételek, amelyeket az U20-as labdarúgók szerepeltetése után kaptunk. Egyébként pedig úgy gondolom, vannak tehetségek itthon, de az is érthető, ha a klubok kiforrott, kész játékost igazolnak. A Haladás az utóbbi években nevelőegyesületként működik, amihez persze hozzátartozik az, hogy a fiatalok olykor hullámzó teljesítményt nyújtanak, s azon akár a csapat sikeressége is múlhat. Meg kell találni az egészséges középutat ebben a kérdésben” – magyarázta Mészöly.
Természetesen kíváncsiak voltunk az MLSZ véleményére is. Érdeklődésünkre a kommunikációs osztálytól a következő választ kaptuk.
„A Magyar Labdarúgó Szövetség stratégiája évek óta egyértelmű és tendenciózus ebben az ügyben. Azokat a klubokat határozottan támogatja a szervezet, amelyek vállalják, hogy előnyben részesítik a hazai képzési rendszerből érkező fiatal futballistákat a kiöregedő félben lévő – például külföldi – játékosokkal, vagyis olyanokkal szemben, akik a jövőt illetően várhatóan semmiféle hasznot nem hajtanak a magyar labdarúgásnak. Sok klub figyelembe is veszi ezt az ajánlást, és ez akkor is igaz, ha a mostani mérés nem ezt mutatja. Úgy gondoljuk, a folyamatot hosszabb, mondjuk, ötéves távlatban érdemes majd elemezni, miközben le kell szögezni: a döntés és az abból következő felelősség mindig a kluboké.”
Mi pedig kíváncsian várjuk, emelkedő pályára áll-e a közeljövőben az U20-as futballisták szerepeltetése.
