Utánpótlás-irányító irányító

A magyar kézilabda egyik ikonja, Kökény Bea – egykori irányító posztjához híven – az FTC női szakágának az irányítója most további feladatot vállalt: részt vesz fiúcsapat felkészítésében is. „A helyzet úgy hozta, hogy segítségre volt szükség az U14-es fiúk mellett, ezért természetesen boldogan mondtam igent” – mondja a honlapunknak adott interjújában.

Bruckner Vince Az FTC női kézilabda-szakágának vezetése mellett immár a zöld-fehérek egyik korosztályos fiúcsapatával is dolgozik a 245-szörös válogatott irányító, Kökény Beatrix. A ferencvárosiak olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok egykori játékosa beszél az edzői pályáról, a szintén kézilabdázó gyermekeiről, valamint az új utánpótlás-koncepció lehetséges hozadékairól is. – Miért kapcsolódott éppen most be a közvetlen szakmai munkába, és miért fiúcsapattal kezdte? – Igazából sosem akartam csapatot magamnak, sokkal jobban szeretem átlátni az egész munkát. Most azonban a helyzet úgy hozta, hogy segítségre volt szükség az U14-es fiúk mellett, ezért természetesen boldogan mondtam igent, és dolgozom közösen Elek Ábellel. – Tervezi-e, hogy végleg az edzői pályát választja? – Egyelőre nincs meg bennem az elhivatottság, és persze edzői végzettséget is kellene szereznem. Szívesen segédkezem bármikor, de saját együttest nem szeretnék, bár a helyzet éppenséggel változhat is.

– A szakosztályban több korábbi csapattársával dolgozik együtt. Ez megkönnyíti a mindennapi munkát? – Már akkor is könnyebb volt, amíg csak az eredeti szerepkörömben dolgoztam, de így, hogy én is beszálltam az edzők mellé, mindenben segítenek a lányok. Máig kiváló közösség a miénk, együtt járunk nyaralni, a gyerekeink is jóban vannak, a közös munkával soha nem volt gond. – A mostani fiatalokra is jellemző a közösségi szellem? – Azt látom, hogy ők is összetartók. Több helyről érkeznek hozzánk, de nagyon gyorsan összecsiszolódnak. Sok időt töltenek együtt a pályán kívül is, szinte hetente vannak szülinapi bulik vagy egyéb programok. – Fia, Bence és lánya, Szofi is kézilabdázik. Magától értetődő volt, hogy az anyuka sportágát választják, nem pedig a papáét, Imre Gézáét, a vívást? – Bence esetében ez nem volt kérdés, kicsi kora óta imádja a kézilabdát, öt és fél évesen már Pérez Carlost bálványozta. Szofinál más volt a helyzet, egy ideig az sem volt biztos, hogy sportolni kezd, de most már ő is a Fradi család része, és nagyon szereti a sportágat. – A fiúszakosztály látványosan fejlődik az FTC-ben, immár felnőtt NB I-es csapattal is büszkélkedhet. Hosszú távon az a terv, hogy felzárkóztatják őket a lányok mellé? – Nekik már a fővárosban a nagyobb a konkurenciájuk, több szakosztállyal kell megküzdeniük. De mindenképpen azt szeretnénk, ha fiú-, illetve férfiszakágban is sokat erősödnénk.  – Nemrég látott napvilágot a szövetség új utánpótlás-koncepciója. Mit gondol, milyen hozadékai lehetnek az elképzeléseknek hosszú távon? - A sportágra ráfért már az egységesítés, ráadásul a kézikönyvnek köszönhetően az iskolai testnevelőtanárok is részt vehetnek a képzésben. És nagyon fontos volt azt is tisztázni, hogy melyik korban mit várhatunk el a fiataloktól. Mi, a Ferencvárosban már hosszú ideje arra törekszünk, hogy fokozatosan képezzük a gyerekeket. További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.