Életkorkorlátok

Kiderült, hogy a Csata DSE mégsem veretlen. Legalábbis papíron. A junior leány kosarasok az első mérkőzésükön ugyanis megsértették a fiatalokra vonatkozó szabályt, és mivel azt utólagosan vereségnek könyvelték el, így vesztes mérkőzés csúfítja az amúgy „makulátlan” teljesítményt. Kíváncsiak voltunk, miért korlátozták az alacsonyabb korcsoportból érkező játékosok számát. Tursics Krisztián, a Csata DSE felnőttcsapatának edzője véleményezte, míg Mészáros Lajos, a szövetség szakmai és utánpótlás bizottságának elnöke elmagyarázta a helyzetet.

Krasznai Bence – utanpotlassport.hu A kosárlabdában a fiatalszabály gyakorlatilag U14-től lép életbe, és egészen az U18-as korosztályig hatályos. Kimondja, hogy a csapatban mérkőzésenként maximum 4 fiatalabb korcsoportú játékos szerepelhet. Amennyiben ezt a számot bármelyik alakulat túllépi, a meccset automatikusan elveszíti 2−0-ra vagy 0−2-re, és pénzbüntetésre is számíthat. Ha egy szezonban ezt a szabályt négynél több tétmérkőzésen szegi meg az egyesület, kizárják az adott liga szezonjának küzdelmeiből. Idén, a 2−0-s vagy 0−2-es meccsek leginkább a junior leányok bajnokságában jelentek meg. Ebben a korosztályban feledkezett el a Csata DSE a szabályról. Habár minden egyes idei mérkőzését megnyerte az összes korosztályban, ez papíron még sincs így. Az alapszakasz lezárásával írták be nekik a vereséget. Tursics Krisztián, a felnőttcsapat edzője így vélekedik a helyzetről: „Valóban megfeledkeztünk erről első mérkőzésünkön. Bár értjük a szabály lényegét, nem tudunk vele egyetérteni. A magyar kosárlabda erre még nincs felkészülve. Nálunk a figyelmetlenség volt a probléma, de vannak klubok, amelyek nem képesek önerőből hozni a létszámot minden korosztályban.”

Arra gondoltunk, érdemes utánajárni, miért van szükség ilyen szabályra. Mészáros Lajos, a szövetség szakmai és utánpótlás bizottságának elnöke magyarázta el: „A szabályoknak mindig a szakma fejlődését kell képviselnie. Ha mindig adott állapotot konzerválunk, sohasem haladunk előre. Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy csak a legtehetségesebbek játsszanak maximum egy korosztállyal feljebb (ez is szabályozott), a fejlődésük érdekében. A képzés és versenyeztetés arányának példájával élek: minél fiatalabb egy játékos, annál nagyobb súlyt kell fektetni a képzésére, és ahogy idősödik, a versenyzés annál inkább válhat dominánssá, de sosem mehet a képzés rovására. Az alapvető célunk az, hogy megfelelően erős legyen minden bajnokság. Azt gondolom, elvárható a kluboktól, hogy egy-egy korosztályban, amely két évet ölel fel, minimum hat korcsoportbeli kosarasa meglegyen. Ennek ellenére voltak és vannak is olyan egyesületek, ahol nincs meg a megfelelő létszám.” Elmondta: a nemrég elkészült akadémiai audit rámutatott arra, hogy a magyar utánpótlás-nevelés legnagyobb hiányossága a nem megfelelő tehetségkutatás. A klubok nem fordítanak elegendő figyelmet rá. A szabály segítségével szeretnék visszaterelni a klubokat a gyermekek keresésének-nevelésének helyes irányába. Az utóbbi években rohamosan növekedett a fiatal kosárlabdázók száma. A szövetség képviselője szerint a szabály hamarosan tökéletesen eléri a kívánt eredményt. A 2010/11-es szezonban mindössze 9575 utánpótláskorú kosaras volt, tavaly pedig meghaladta a 26374-et, ami 275 százalékos növekedést jelent, mindössze hat év alatt. Egyéb korosztályos hírek KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.