Ösztönöz vagy visszavet?

Az úgynevezett fiatalszabály három esztendejét követően az MLSZ a „produktivitási rendszerrel” igyekszik elősegíteni az ifjú labdarúgók szerepeltetését az élvonalban. A kérdés az, hogy a klubok ösztönzésére kidolgozott új szisztéma valóban hatással lesz-e az együttesek játékospolitikájára, az új kritériumok szerint ugyanis a klubok jelentős hasznot csak a saját nevelésű játékosaik szerepeltetése után húzhatnak. A komoly összegek az eredményes munkát végző nevelőkluboknak juthatnak.

Leiner Soma - utanpotlassport.huMindössze három év jutott az MLSZ által kidolgozott ajánlásnak, amely fiatalszabályként vonult a köztudatba. Az ösztönzési szisztéma, no meg az elnyerhető pénzösszegek eleinte ugyan megmozgatták a klubok fantáziáját, a mögöttünk hagyott évadban viszont már jelentősen visszaesett az ifjú labdarúgók pályán töltött ideje.

A váltás kézenfekvő volt, így a szövetség kidolgozta az úgynevezett produktivitási rendszert. A cél ugyanaz: minél több fiatal játékos szerepeljen a profi klubokban. Az új elképzelés finanszírozási alapját jelenleg négymilliárd forintos keretösszeg jelenti, a legfőbb változás pedig az, hogy a profi csapatok mellett jelentős összegeket nyerhetnek el a nevelőegyüttesek is.  Jelenleg több, mint négyszáz klub tarthat igényt bizonyos mennyiségű támogatásra, mégpedig a következők alapján. A futballisták pályafutását két részre bontotta az MLSZ: a képzési időszakra, amely 19 éves korig tart, illetve a produktív időszakra, amelyben az adott játékos már pontokat termel nevelőklubjai számára. A pontszámítás visszamenőleg, 2007-nél kezdődik, vagyis azok esetében kell pontokat számolni, akik 2007. január 1-ig nem töltötték be a tizenkilencedik életévüket. A produktivitás alapja a pályán eltöltött idő, amelyet a pontszámítási rendszer a mérkőzés szintje és a játékos életkora alapján súlyoz. A pontszám tulajdonképpen megegyezik a lejátszott percek és a produktivitási súly szorzatával. Utóbbit befolyásolja, hogy a labdarúgó milyen bajnokságban játszik, a legkisebb (0,25) szorzó az U19-es játékos NB III-as szereplésével jár, ám a harmadvonalban az ennél idősebbek szerepeltetése után már nem jár pont. Az NB II-es meccsek esetében már 0,5-ös a szorzó, az NB I-nél 1-es, de ami fontos, hogy a másodosztályban 23, az élvonalban pedig 25 éves korig számolják a pontokat. E két utóbbi ligában a játékosok korától függően pluszszorzókat lehet szerezni, csakúgy, mint akkor, ha valaki az adott profi klub saját nevelésű játékosa. A legjobb öt – kiemelt – európai bajnokságban, illetve a felnőttválogatottban lejátszott találkozóknak hármas, míg más külföldi pontvadászatoknak kettes a szorzója. Külön kell kezelni az Európa-liga és a Bajnokok Ligája meccseket (2,5), illetve az utánpótlás-válogatott összecsapásokat (1–2,5). A száraz adatokat konkrét példává alakítva vizsgáljuk meg Banó-Szabó Bence, a Honvéd középpályása pontjait! A korosztályos válogatott játékos négy évet töltött a Kecskeméti TE, majd egyet a Kecskeméti LC együttesében, mielőtt 2014-ben a kispesti Magyar Futball Akadémiához szerződött. Banó-Szabó egy végigjátszott NB I-es találkozót követően 225 egységgel számolhatott a mögöttünk hagyott évadban, hiszen U19-es játékos lévén 2,5-ös plusszorzóval kell megszorozni a kilencven pontját. A 225 pont a nevelési idő arányában oszlik meg a klubok között, így a KTE száz, a KLC huszonöt, míg a Honvéd szintén száz ponttal gazdagodott. Ráadásul a kispestiek, miután saját nevelésű játékosukat szerepeltették az élvonalban, 1,2-es plusszorzóra jogosultak, így ők valójában 120 pontnak örülhettek. S miként lesz a pontból bevétel? A matematika ezúttal sem bonyolult, ugyanis minden pont 4000 forintnak felel meg. A rendszer kapcsán kiemelendő az objektivitás, illetve az, hogy a szövetség támogatási szisztémája nem csupán a profi klubokat szolgálja, hanem jelentős mértékben díjazza a fiatalok pályafutásában kulcsszerepet vállaló nevelőklubokat is. Félő azonban, hogy az ifjakat eddig is mellőző együttesek ezután sem változtatnak hozzáállásukon, hiszen a fiatalok szerepeltetéséből immáron nem feltétlen ők, hanem javarészt a játékost korábban képző csapatok profitálnak anyagilag. Persze azon klubok, amelyek támaszkodnak saját nevelésű játékosaikra, illetve kinevelik őket az élvonalbeli kluboknak – például az MTK, a Haladás vagy a Honvéd – jelentős támogatást remélhetnek. Hogy pontosan mekkora összeggel számolhatnak, arra az MLSZ nyilvános, folyamatosan frissülő adatbázisa ad majd választ. A koncepció tehát kész, ám annak sikeressége ezúttal is a kluboktól függ. További korosztályos híreink LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.