Poznanban már az az U23-as csapat versenyzett, amelyre építve a tokiói olimpiát is célba venné a magyar evezős válogatott. A legjobbak hozták az elvárhatót, sőt, fejlődtek is az előző esztendőhöz képest – állítja Lőrincz Attila utánpótlás szövetségi kapitány, azzal együtt, hogy csak a hajók fele jutott el minimum az elődöntőkig.
K. T. I. - utanpotlassport.hu A magyar csapat összesen négy pontszerzéssel, két negyedik (férfi négypár: Szegedi Tamás, Szabó Márton, Ács Kristóf, Bácskai Máté; női kétpár: Döbrentey Réka és Papp Sarolta), valamint két nyolcadik hellyel (női egypárevezős: Gadányi Zoltána; kormányos nélküli kettes: Szlovák Bence és Szabó Bence) tért haza a lengyelországi, U23-as evezős világbajnokságról
A normálsúlyú négyes negyedik helyen ért célba a poznani U23-as vb döntőjében. Forrás: Magyar Evezős Szövetség
„Elképesztően erős lett az U23-as mezőny. Rengetegen vannak hasonló szinten, sokat számít az adott napi forma, hogy az időjárásról ne beszéljünk. A mieink közül a többség inkább technikás, minthogy a nyers erőben jeleskedne, emiatt a tolószélben talán jobb eredményekre vagyunk képesek. A mai napon kedveztek a körülmények, de az előfutamok alatt többnyire nem. Ezzel együtt is elégedettek vagyunk, és jó hangulatban utazunk haza” – értékelt Lőrincz Attila, utánpótlás kapitány közvetlenül a vasárnapi döntők után az utanpotlassport.hu-nak.
A sportági koordinátor egy nap távlatából is elégedett a világbajnoki szerepléssel, még úgy is, hogy az előzetesen remélt tíz hajó helyett csak az egységek fele, azaz öt jutott be a legjobb tizenkettő közé.
„A legjobbak hozták magukat, sőt, egyértelműen fejlődtek is. De az adott mezőnyben előfordult, hogy még így sem volt ez elég arra, hogy a tavalyi eredményeket megismételjük. Gondolok itt például a női kétpárevezősre, amely a középfutamában peches volt, az erősebb mezőnyt fogta ki, aztán a B-döntőben meg úgy lett kilencedik, hogy a vb legjobb teljesítményét nyújtotta. Hasonló a helyzet Zoltánával, aki tavaly simán A-döntős lett volna az idei idejével, most viszont csak a nyolcadik helyen ért célba. Igaz azt is úgy, hogy a fináléban ötödik helyet ért volna egy hasonló teljesítmény” mondta Lőrincz Attila.
„A mezőny második fele is egyre jobban felzárkózik a nagyokhoz, mondhatni egyre szűkül az olló, és emiatt az időeredményeket tekintve hiába nem nőtt a lemaradásunk az elsőktől, vagy akár még közelebb is jutottunk hozzájuk, ez helyezésben nem nyilvánul meg. A középmezőnyben olyan országok is fel-felbukkannak, főleg a kisebb egységek között – ezek a mi erősségeink is –, amelyekkel korábban nem kellett számolnunk.”
Az utánpótlás fejlesztési menedzserként a teljes evezőssportra rálátó Lőrincz Attila a középtávú célokról is beszélt.
„Az idei csapatot már úgy állítottuk össze, hogy számba vettük, kik azok, akikre a következő években a felnőtt válogatottat is építeni lehetne. Úgy érzem, nem vallott szégyent senki sem. Korai arról beszélni, hogy két év múlva a tokiói olimpián ki, milyen kategóriában lehet esetleg kvótaszerző, de egyáltalán nem vagyunk rossz helyzetben. Persze még nagyon sokat kell dolgoznunk, és fejlődnünk, de az alapok megvannak ennél a korosztálynál.”
A magyar evezősökre legközelebb két hét múlva Racicében, Csehországban, a juniorok világbajnokságán vár feladat.
További korosztályos hírek EVEZÉSBEN a sportági aloldalunkon.
