Nagy csapat, szép remények

Minden eddiginél nagyobb, akár 77 fős magyar csapat utazhat a nem egészen két hónap múlva kezdődődő III. nyári ifjúsági olimpiai játékokra. Fábián László, a MOB sportigazgatója szerint nemcsak létszámban, de eredményekben is erős lehet a Buenor Airesben szereplő küldöttség, amely elsősorban nem az érmekért, hanem a 2020-as „nagy” olimpián, Tokióban is hasznosítható tapasztalatokért indul útnak.

Kocsmár-Tóth István - utanpotlassport.hu „Maximálisan elégedettek vagyunk” – kezdi Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója, miután befutott a hír, legalább 73 magyar sportoló ott lesz a kevesebb, mint két hónap múlva, október 6-án rajtoló Buenos Aires-i ifjúsági olimpián. A férfi strandkézilabda-válogatott részvétele egyébként az utolsó pillanatokban dőlt el: a társaság Új-Zéland visszalépésével lépett elő kvótaszerzővé. Örömteli tény: korábban még nem vett részt ekkora magyar delegáció a korosztályos játékokon. Igaz, a multisportesemény történelme sem nyúlik vissza olyan régre. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2007-ben döntött az ifjúsági játékok létrehozásáról, a „nagy” olimpiák mintájára négy évente nyári és téli játékokat is rendeznek. Az argentin viadal lesz a harmadik nyári a sorban Szingapúr (2010) és Nanking (2014) után. „Még két dzsúdó-, egy atlétikai és egy súlyemelőkvóta sorsa kérdéses, ha ezeket is megszereznék fiataljaink, akkor hetvenheten lehetnének kint, ami minden álmunkat felülmúlja. Szakmailag különösen értékes, hogy ott lehetnek a csapatsportágaink képviselői is, a strandkézilabdázók mellett a háromszor hármas kosárlabdázók is kvalifikálták magukat. A magyar utánpótlás jelenlegi minőségét mutatja, hogy a létszámot tekintve ennyire erősek leszünk, és szerintem az eredményekben sem fogunk csalódni” – teszi hozzá az olimpiai bajnok öttusázóból lett sportvezető.

Buenos Airesben majdnem négyezer 14 és 18 év közti sportoló méreti meg magát, 32 sportágban 241 aranyérem talál gazdára. A szervezők a sport mellett a kultúrára és az oktatásra is nagy hangsúlyt fektetnek. „Hosszú távon változások lesznek, a NOB szándéka az, hogy mindinkább a sport felé tolja a mérleg nyelvét. Ez módosíthatja majd az országok szakmai elképzeléseit is. Jelen pillanatban az ifjúsági olimpia több országban is a sportra, a nagy versenyekre történő felkészülés egyik eszköze. Most sokkal inkább a környezet, a semmihez sem hasonlítható olimpiai miliő megismerése a lényeges. Eszköz, nem pedig cél a jó eredmény annak érdekében, hogy aztán majd a felnőttek olimpiáján mutassák a legjobb teljesítményt a versenyzők” – beszél a NOB törekvéseiről Fábián. A MOB sportigazgatója úgy látja, hazánk eddig az aranyközépút megtalálására törekedett az eredményességet is szem előtt tartva, de a fiatalokra a kelleténél nem nagyobb nyomást helyezve. „Komoly hangsúlyt fektettünk az elmúlt hat-nyolc évben az utánpótlás-nevelésre, azon belül főleg a létszámbővítésre. Miközben mindenképpen érdemes és jó lemérni, hogy a korosztályos sport milyen szakmai szinten áll, egy kicsit talán túldimenzionáljuk a versenyeket, nagyobb jelentőséget tulajdonítunk nekik, mint kellene.” Fábián szerint a közvélemény túl hamar akar túl nagy eredményeket a sportolóktól. „Most próbálunk ezen kicsit tompítani. Az a cél, hogy a tehetséges fiatalokból sikeres felnőtt váljék, és nem feltétlenül az ifjúsági olimpián kell világraszóló eredményeket elérni. Természetesen vannak olyan sportágaink, mint az úszás vagy a torna, ahol a Buenos Airesbe utazók már a felnőttek között is bizonyítottak. Például a glasgow-i úszó Eb-n Késely Ajna és Milák Kristóf csillogott, s ők persze az ifjúsági olimpián is sztárok lehetnek. Tőlük, az életkorukból és tapasztalatukból adódóan valóban remélhetők komoly eredmények.”

A sporttörténelmi első ifjúsági olimpiai aranyat 2010-ben az úszó, Kapás Boglárka nyakába akasztották Szingapúrban. Azóta a dobogó tetején álló magyarnak még tizenegyszer kellett lejátszani a Himnuszt. A legeredményesebb sportolónk is az UTE kiválósága, összesen három éremmel, köztük két arannyal. Az úszóknak egyébként is jól megy az ifi olimpiákon. A magyar színekben elnyert 38 érem közül 14-et ők nyertek: 8 arany, 2 ezüst és 4 bronz elosztásban. Az ő példájukat követheti most Késely vagy Milák. A MOB 2010-ben (a termés: 6, 4, 5), 2014-ben (6, 6, 11) és most sem fogalmazott meg hivatalos célt az érmek számát illetően. „Természetesen elvárjuk, hogy mindenki becsülettel készüljön és szerepeljen ezen az olimpián. Tisztességgel álljon helyt, a viselkedésével is megmutatva, hogy a magyar csapat tagja . A felnőttek esetében sem szeretünk előre az érmekről beszélni, hát még most! Buenos Aires dobogós hely nélkül is lökést kell adjon minden résztvevőnek, hogy aztán a fiatalok még elszántabban haladjanak tovább azon az úton, amely a felnőtt sikerek felé vezeti őket” – szögezi le Fábián László. Ami pedig a helyszínt illeti: Argentínában két hónappal a start előtt a fő létesítmények már készen állnak. A versenyszámoknak összesen tizenkét helyszín ad otthont. Az olimpiai falut 31 épület alkotja: 1200 két-háromszobás lakást építettek fel, amelyeket az olimpia végén, október 18. után értékesítenek. A lakóközpont kulcsát jelképesen már tavasszal átadták a fiatal argentin sportolóknak.

„Ez az olimpia az egyik leginspirálóbb, legkülönlegesebb projekt Buenos Aires történetében. Minden érték megtalálható benne, amelyről azt mondjuk: szeretnénk, hogy a városunkat is jellemezze. Buenos Airesnek ugyanaz a vágy, mint az idelátogató sportolóknak: kemény munkával minél tovább fejlődni és maradandót alkotni a jövő számára” – fogalmazott a tavaszi ünnepségen Horacio Rodríguez Larreta, a dél-amerikai főváros polgármestere. Az idei játékokon debütál a strandkézilabda mellett a futsal; az egyéni sportok közül pedig a sportmászók, a görkorcsolyázók, a breaktáncosok és a karatékák készülhetnek történelmi, első ötkarikás részvételükre. Magyarokért jelen állás szerint 21 sportágban szoríthatunk majd.